
Soviet Religious Policy in Estonia and Latvia: Playing Harmony in the Singing Revolution
Szovjet valláspolitika Észtországban és Lettországban megvizsgálja, hogy a nyugati vallási kultúra milyen hatással volt a szovjet valláspolitikára.
Míg Oroszország túlnyomórészt ortodox ország volt, addig a második világháború után annektált balti államokban, mint Észtország és Lettország, az evangélikus és a katolikus egyház volt az államvallás. Robert Goeckel azt vizsgálja, hogy a szovjet valláspolitika hogyan alkalmazkodott az eltérő hagyományokhoz, és hogy ezek az egyházak milyen mértékben tükrözték a nacionalista öntudatot, illetve milyen mértékben kínáltak lehetőséget a szovjet eszmék felforgatására.
Goeckel megvizsgálja, hogy milyen tárgyalási hatalommal rendelkezhettek ezek a szervezetek a szovjet állammal szemben, és nyomon követi a Moszkva és a helyi bürokráciák közötti politikai különbségeket. A hivatalos szovjet archívumokban végzett kiterjedt kutatásokra alapozva, amelyek közül néhány már nem áll a tudósok rendelkezésére, Goeckel lenyűgöző betekintést nyújt a központi politikai politikák és a Szovjetunióban e változó politikára adott egyházi válaszok közötti kapcsolatba. Goeckel azt állítja, hogy a kereszténységhez való nemzeti kulturális kötődés a vallási kötődés csökkenő aránya ellenére is jelentős maradt.
Azzal érvel, hogy ez az affinitás segített diffúz alapot biztosítani a Szovjetunióval szembeni esetleges kihíváshoz. Az éneklő forradalom helyreállította Észtország és Lettország függetlenségét, és bár a katolikus és lutheránus egyházak talán nem játszottak központi szerepet ebben a helyreállításban, Goeckel bemutatja, hogy ennek ellenére hogyan játszottak harmóniát.