In the Mind of Stalin
1939. október 1-jén Winston Churchill, az Admiralitás első lordja, aki hamarosan az Egyesült Királyság háborús vezetője lett, úgy jellemezte Oroszországot, mint „egy rejtélybe burkolt rejtélyt, amely egy rejtélyen belül rejtélybe van csomagolva”. Ugyanez minden bizonnyal elmondható Sztálinról is. Hogyan lehet megmagyarázni egy olyan ember paradoxonát, aki egyrészt nagy gyengédséget és kedvességet tanúsított lánya, Szvetlana iránt, másrészt milliókat - köztük saját családtagjait - küldött a halálba?
Lehetetlen számszerűsíteni a Sztálin politikájának tulajdonítható halálesetek teljes számát, de a „túlhalálozás” (azaz a kérdéses időszakban normális körülmények között várható haláleseteken felüli halálozás) megközelítőleg 40 millió fölötti számot ad.
Ez azonban csak egy része a sztálini rezsim által kínzással, szándékos éheztetéssel, elhanyagolással, a szeretteitől való elválasztással, hideggel és hipotermiával (pl. a szibériai börtönökben) okozott szenvedésnek, amely számszerűsíthetetlen és felfoghatatlan.
Szvetlana bevallotta, hogy „soha nem vállalkozna arra, hogy »megmagyarázza«, mi motiválta apám minden tettét, egyszerűen azért, mert nem rendelkezem (az orosz regényíró) Dosztojevszkij pszichológiai zsenialitásával, aki tudott »behatolni« egy másik ember lelkébe, és »belülről megvizsgálni«”.
