Értékelés:
Az áttekintések kiemelik annak kritikáját, hogy a tájékozott beleegyezést hogyan közelítik meg a pszichoanalízisben, szembeállítva azt az olyan szabályozottabb területekkel, mint a csaláskutatás. A szerző aggodalmát fejezi ki az etikai felügyelet hiánya miatt a pszichoanalízisben, és olyan szilárdabb beleegyezési folyamatot szorgalmaz, amely a pácienseket előre kritikus információkkal látja el.
Előnyök:A könyv a pszichoterápiában a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos jelentős kérdéssel foglalkozik, és rávilágít azokra az etikai aggályokra, amelyeket a szakemberek figyelmen kívül hagytak. Fontos vitákra ösztönöz a páciensvédelem és a tájékozott döntéshozatal szükségességéről a terápiás környezetben.
Hátrányok:A kritikusok szerint a pszichoanalízisben a tájékozott beleegyezéssel kapcsolatos következtetések nem kielégítőek, és hiányzik belőlük a szilárd kapcsolat más lehetőségekkel. A csaláskutatással való összehasonlítást helytelennek tartják, és aggodalomra ad okot, hogy a szerzők által szorgalmazott beleegyezési folyamat nem nyújt megfelelő védelmet a pácienseknek, akik úgy érezhetik, hogy csapdába estek a kezelésbe való befektetésük miatt.
(1 olvasói vélemény alapján)
Informed Consent to Psychoanalysis: The Law, the Theory, and the Data
E könyv célja, hogy pszichoanalitikus fényt vessen egy olyan koncepcióra - a tájékozott beleegyezésre -, amely átalakította az egészségügyi ellátást az Egyesült Államokban.
A tájékozott beleegyezés fogalmát a pszichoanalízis kontextusában vizsgálva a könyv először összefoglalja a témával kapcsolatos törvényeket és szakirodalmat. A tájékoztatáson alapuló beleegyezést a pozitív jog megköveteli? A törvények és esetek mellett mit mondanak erről a szakmai szervezetek?
Másodszor a könyv elméleti kérdésként vizsgálja a tájékozott beleegyezést. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például: Melyek lennének a szilárd tájékozott beleegyezés elemei a pszichoanalízisben? Egyáltalán lehetséges-e itt a tájékozott beleegyezés? Vajon a páciensek valóban megérthetik-e, mondjuk, az átvitelt vagy a regressziót, mielőtt átélnék azokat, és ha már átélték, akkor vajon túl késő-e? A tájékozott beleegyezés terápiás vagy kontra-terápiás? Van-e értelme a tájékozott beleegyezés "folyamatszemléletének"?
Harmadszor, a könyv áttekinti a témával kapcsolatos adatokat. Hatvankét elemző által megválaszolt hosszú kérdőívből kiderül, hogy milyen gyakorlatot folytatnak e tekintetben. Beszereznek-e tájékozott beleegyező nyilatkozatot a pácienseiktől? Mit közölnek? Miért teszik közzé? Szerintük egyáltalán lehetséges-e tájékozott beleegyezést szerezni a pszichoanalízisben? Úgy gondolják, hogy a gyakorlat terápiás vagy kontra-terápiás, és milyen módon? Úgy gondolják, hogy a pszichoanalízisre vonatkozó tájékozott beleegyezést kellene vagy nem kellene megkövetelni?
A könyv mindenekelőtt a gyakorlatuk etikai dimenziói iránt érdeklődő terapeutáknak szól.
