Takarótáncra hívás

Olvasói vélemények

A Takarótáncra hívó Oscar Hokeah gazdagon szőtt elbeszélése a család, az identitás és a kulturális örökség összetettségét tárja fel egy indián-amerikai-mexikói közösségen belül. A több nézőpontból elmesélt történet a szereplők küzdelmeit és győzelmeit mutatja be, különös tekintettel a főszereplőre, Ever Geimausaddle-re, aki multikulturális gyökereit kutatja. A könyvben a traumák témái a remény és a kötődés pillanataival kerülnek szembe, és végül a családi kötelékek tartós erejét mutatja be.

⬤ Az amerikai őslakosok kultúrájának és a családi dinamikának lenyűgöző és hiteles ábrázolása.
⬤ Mesteri történetmesélés a különböző családtagok egyedi nézőpontjaival.
⬤ Érzelmi mélység, amely az olvasókkal együtt rezonál, és erős érzelmeket vált ki.
⬤ Gazdag jellemfejlődés, amely bemutatja a hibákat és az erősségeket egyaránt.
⬤ Magával ragadó elbeszélői stílus, amely megragadja az identitás és a generációs traumák összetettségét.
⬤ Betekintést nyújt a kulturális hagyományokba és a közösségi kötelékekbe.

⬤ Az indián szavak használata néhány olvasó számára zavaró lehet.
⬤ Néhányan lassúnak találták a tempót, illetve az utolsó fejezetig hiányzott a cselekmény jelentős fejlődése.
⬤ Bizonyos karakterek úgy érezhetik, mintha a végére túlsúlyba kerülnének, ami zavart okozhat.
⬤ A függőség és a működési zavarok témái komor hangulatot teremthetnek.
⬤ Vannak olyan pillanatok, amikor a főhőshöz való kötődés kevésbé tűnik hangsúlyosnak a történet későbbi szakaszáig.

(46 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Calling for a Blanket Dance

Könyv tartalma:

"Lenyűgöző." Susan Power, a The Grass Dancer szerzője

Megható és mélyen magával ragadó debütáló regény egy fiatal indián férfiról, aki családi identitásában találja meg az erőt, a regényirodalom új, kiemelkedő hangjától.

Oscar Hokeah elektromos debütáló regénye Ever Geimausaddle életébe vezet be minket, akinek családja - részben mexikói, részben indián őslakos - eltökélten ragaszkodik közösségéhez, annak ellenére, hogy mindenhol akadályokba ütközik. Ever apja megsérül a korrupt rendőrök keze által a határon, amikor a mexikói családját látogatja meg, míg az anyja azért küzd, hogy megtartsa a munkáját és gondoskodjon a férjéről. A fiatal Ever pedig elveszett és dühös mindarra, amit nem ért, erre a világra, amely aláásni látszik a biztonságérzetét. Ever rokonainak mindannyiuknak vannak elképzeléseik arról, hogy ki ő és kinek kellene lennie. Cherokee nagyanyja, aki tudja, milyen fontos a közelség, arra ösztönzi a családot, hogy költözzenek át Oklahomába, hogy a közelében lehessenek, míg nagyapja, aki látja, hogy a hagyományaik elszállnak, a hagyományos tök táncok segítségével próbálja Ever-t újraegyesíteni az örökségével. Mindezek során minden rokon ugyanazt akarja: emlékeztetni Ever-t az őt körülvevő gazdag és támogató közösségekre, amelyek ott vannak, hogy szorosan tartsák őt, és arra, hogy Ever megtanulja, hogy a neki adott erőt nem csak saját maga, hanem a következő generáció megmentésére is használja.

Hogyan képzeli el ez a fiatalember a saját helyét, ha a világ kezdetben nem adott neki helyet? Az őszinte, szívszorító és végül felemelő Hív a takarótánc, a Calling for a Blanket Dance annak története, hogyan talál haza Ever Geimausaddle.