Olvasói vélemények
Összegzés:A „Tambora: A Definitive History” című, Gillen D'Arcy Wood által írt kritikák a vélemények gazdag szövevényét mutatják be. A könyv elemzi az 1815-ös Tambora kitörés mélyreható globális következményeit, és hangsúlyozza a társadalmak és a környezeti események összefüggéseit. A recenzensek megemlítik a lebilincselő írói stílust és az alapos kutatást, bár kiemelnek néhány ellentmondást és a szigor hiányát bizonyos állítások alátámasztásában. A kezdeti fejezetet kritizálják, mert ismétlődik, de sokan a következő fejezeteket meggyőzőbbnek találják.
Előnyök:Jól kutatott, a Tambora globális hatásainak alapos feltárásával, világos írással, interdiszciplináris szemlélettel, fontos kérdéseket vet fel az éghajlatváltozással kapcsolatban, és lenyűgöző történelmi anekdotákat tartalmaz.
Hátrányok:Az első fejezet ismétlődik és rosszul strukturált, a hitelességgel kapcsolatos problémák az igazolatlan állítások miatt, a Mary Shelleyre való túlzott összpontosítás elvonja a figyelmet a fő elbeszélésről, az írás néha túlságosan tudományos vagy sűrű, és jobb szerkesztést és következetességet követelnek.
(123 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Tambora: The Eruption That Changed the World
Könyv tartalma:
A Tambora kitörés okozta klímakatasztrófa globális története
Amikor az indonéziai Tambora-hegy 1815-ben kitört, a világ évezredek óta a legpusztítóbb szélsőséges időjárási hullámot szabadította el. A vulkán hatalmas szulfátporfelhője beborította a Földet, lehűtve a hőmérsékletet és megzavarva a főbb időjárási rendszereket több mint három évre. A közösségek világszerte katasztrofális méretű éhínséget, betegségeket és polgári zavargásokat éltek át.
Gillen D'Arcy Wood itt nyomon követi a Tambora globális és történelmi hatását: hogyan indította el a vulkán három évig tartó klímaváltozási rendszere az első világméretű kolerajárványt, hogyan terjesztette ki az ópiumpiacokat Kínában, és hogyan taszította az Egyesült Államokat az első gazdasági válságba. A Tambora életre kelti ennek a bolygói vészhelyzetnek a történetét, rávilágít az éghajlat és az emberi társadalmak törékeny kölcsönös függőségére, és figyelmeztető példát kínál a drasztikus éghajlatváltozás lehetséges tragikus hatásairól századunkban.
-- „The New Yorker”.
