Dance Band Arrangers 1900-1960.
A 20.
század eleji tánczenekarok története általában a zenekarvezetők személyiségére, a híres szólistákra vagy az általuk készített felvételekre összpontosított, de a hangszerelőket elhanyagolták. Ez a könyv megpróbálja bemutatni, hogy miben különbözött a 20.
századi népszerű tánczene a 19. századi tánczenétől, és azt is, hogy ezek az úttörő hangszerelők hogyan olvasztották össze a sok különböző elemet koherens művészeti formává. A táncstílusok jönnek és mennek, de jelentőségük szerintem nem magukban a táncokban rejlik, hanem abban, amit a zeneszerzők e stílusokkal dolgozva elértek.
Ma már kevesen akarnak Courantét vagy menüettet táncolni, de ki akarja elveszíteni Bach, Händel, Mozart és Beethoven e műveit? Hasonlóképpen értékelni és tanulmányozni kell az olyan hangszerelők eredményeit, mint Arthur Lange, George Evans és Lew Stone, hogy jobban megértsük, hogyan jutottunk el a mai helyzetbe, különösen azért, mert a modern partitúraíró programok és a digitális hangfelvételek teljesen megváltoztatták a zeneszerzés és a hangszerelés megközelítését. A kritikusok gyakran becsmérelték a tánczenekari feldolgozásokat kereskedelmi célúnak és művészi érdemeket nélkülözőnek, de valójában ezek a korai hangszerelők innovatívak és kreatívak voltak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)