Értékelés:
Ez a könyv részletesen bemutatja a tengerészgyalogos közepes harckocsik szerepét a tarawai csata során, a harckocsik legénységeinek tapasztalataira és a velük szembenézett hadműveleti kihívásokra összpontosítva. A veteránok személyes elbeszéléseit ötvözi a mélyreható történelmi elemzéssel, kiemelve a harckocsik jelentőségét ebben a kritikus jelentőségű második világháborús csatában, miközben kitér a kommunikációs hibákra és a harci stratégiákra is, amelyek hatással voltak az általános küldetésre. A nézőpont és a bemutatás bizonyos korlátai ellenére a könyv ajánlott a hadtörténelem iránt érdeklődőknek.
Előnyök:⬤ Jól megalapozott és részletes beszámoló a tengerészgyalogosok tarawai harckocsis hadműveleteiről.
⬤ Veteránok személyes elbeszéléseit is tartalmazza, amelyek gazdagítják a történelmi perspektívát.
⬤ Betekintést nyújt a harckocsik tengerészgyalogság általi korai használatába.
⬤ Magával ragadó elbeszéléssel és a harckocsikról szóló tisztességes technikai részletekkel köti le az olvasót.
⬤ Kiemeli a harckocsik fontosságát a csata sikerében a korlátozott erőforrások ellenére.
⬤ Nem nyújt átfogó képet a csata egészéről, elsősorban a harckocsik legénységére összpontosít.
⬤ Hiányoznak a Tarawa-térképek, ami rontja az olvasó földrajzi képét.
⬤ Néhány fénykép rosszul nyomtatott, a részletek elmosódottak.
⬤ A könyv jelentős része a csatát megelőző történelmet és olyan harckocsitípusokat tárgyal, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül Tarawához, ami felhígítja a fő történetet.
(143 olvasói vélemény alapján)
Tanks in Hell: A Marine Corps Tank Company on Tarawa
A THE GENERAL WALLACE M. GREENE, JR. AWARD for outstanding nonfiction.
1943 májusában egy önmagát "igazán fiatal, zöldfülű, tudatlan hadnagynak" nevező személy vette át egy új tengerészgyalogos század parancsnokságát. Még fiatalabb tengerészgyalogosai egy kipróbálatlan fegyver, az M4A2 "Sherman" közepes harckocsi használatát tanulták. Egyetlen harci veteránja a század kürtöse volt, aki egy süllyedő repülőgép-hordozóról mentette ki a sapkáját és az ütött-kopott kürtjét. Alig hat hónappal később a század a második világháború egyik legszörnyűbb csatájába került.
1943. november 20-án a második tengerészgyalogos hadosztály megindította a csendes-óceáni háború első kétéltű támadását, egyenesen a japánok erős védelmének fogai közé Tarawán. Ebben a véráztatta invázióban egyetlen század Sherman tank, amelyből csak kettő maradt életben, kulcsszerepet játszott abban, hogy a fenyegető katasztrófából legendás győzelem lett. Ebben az egyedülálló tanulmányban Oscar Gilbert és Romain Cansiere hivatalos dokumentumok, visszaemlékezések, veteránokkal készített interjúk, valamint személyes és légi felvételek segítségével követi végig a Charlie század alakulását, és követi nyomon az egyes tankok mozgását, tevékenységét - és elvesztését - ebben a szörnyű négynapos küzdelemben.
A szerzők hivatalos dokumentumok és veteránokkal készített interjúk segítségével követték végig a századot a kiképzéstől a Tarawáért folytatott 76 órás brutális küzdelemig. A túlélők beszámolói és a légifotók elemzése dokumentálja a század egyes tankjainak mozgását - és pusztulását -. Ez a történet a fuldokló tankok elől való menekülésről és a japán vonalak mögött kiütött tankok még megrázóbb meneküléséről szól. A férfiak története, akik mindent megtettek, amit kellett, a halottak eltemetésétől kezdve a nehéz ágyú lőszer kézben történő előreviteléig, tűz alatt. Ez a történet arról szól, hogy a két túlélő tank és legénységük hogyan szélesítette ki a veszélyesen vékony partraszállást, és hogyan tette szabaddá az utat a partra érkező kritikus erősítés számára. De mindenekelőtt arról szól, hogy néhány meg nem énekelt tengerészgyalogos hogyan segített a majdnem katasztrófát epikus győzelemmé változtatni.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)