Tannenberg: Birodalmak összecsapása, 1914

Olvasói vélemények

A könyv a tannenbergi csata részletes vizsgálata, amely a konfliktus hadműveleti történetére és egyedi aspektusaira összpontosít mind a német, mind az orosz szemszögből. Miközben a könyvet alapos kutatásaiért és lebilincselő írói stílusáért dicsérik, kritizálják a minőségi térképek hiánya és az esetenként kusza elbeszélésszerkezet miatt.

⬤ Kiváló kutatás és jól megírt elbeszélés.
⬤ Magával ragadó bevezetés, amely szokatlan nézeteket mutat be.
⬤ A csata és a katonai stratégiák alapos vizsgálatát nyújtja.
⬤ Új nézőpontot kínál a keleti frontról, és hiánypótló a történeti irodalomban.
⬤ Jól integrálja a katonai műveletekkel kapcsolatos társadalmi, politikai és pszichológiai összefüggéseket.

⬤ A térképek gyenge minőségűek, ami megnehezíti az elbeszélés követését.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv lassú tempójú és túlságosan részletes, ami nehézkes olvasási élményhez vezet.
⬤ A tartalom szervezése zavaros lehet, hiányzik az egyértelmű időbeli sorrend.
⬤ Hosszadalmas írásmód, amely elhomályosíthatja a kulcsfontosságú pontokat és elidegenítheti az alkalmi olvasókat.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tannenberg: Clash of Empires, 1914

Könyv tartalma:

A tannenbergi csata (1914. augusztus 27-30.) nyitotta meg az I.

világháborút az Oroszország felett aratott döntő német győzelemmel - ez volt a császár egyetlen egyértelmű győzelme a háború négy éve alatt egy nem csatában. A klasszikus mű eme első, papírkötésben megjelent kiadásában Dennis Showalter történész elemzi a csata okait, hatásait és a későbbi német katonapolitikára gyakorolt hatását. A szerző gondosan végigvezeti az olvasót azon, hogy mi is történt valójában a csatatéren, a nagy stratégiától egészen a rögtönzött osztagok akcióinak szintjéig.

A csatát a korabeli diplomáciai, politikai és gazdasági ügyek összefüggésében vizsgálva Showalter mindkét hadsereg társadalmi környezetét és katonai doktrínáját is áttekinti, és bemutatja, hogyan értelmezhető a csata azon problémák esettanulmányaként, amelyekkel a katonai szervezetek egy nagy háború kezdeti szakaszában szembesülnek. Emellett lerombol számos, a csatával kapcsolatos mítoszt, például a német hadsereg feltételezett fölényét, az orosz tábori parancsnokok közötti ellenségeskedést és azt a feltételezést, hogy a németek egyenruhás analfabéták hordájának tekintették ellenfeleiket.

Tannenberg misztikuma később a weimari köztársaság és a Harmadik Birodalom propagandistáit szolgálta. Legendái éveken át segítették a német nacionalista ideológia és katonapolitika formálását.

1941-ben Hitler Wehrmachtja súlyosan alábecsülte a szovjet katonai képességeket, ami katasztrófához vezetett a második világháborúban.