Társadalmi disszonancia

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Social Dissonance

Könyv tartalma:

Az érvelés szerint az előadásban az elidegenedés felerősítésével a hangsúlyt a hangzásról a társadalmira helyezhetjük át.

A hangtudományi munkák továbbra is „magát” a hangot keresik - de ma, amikor az esztétika nem tarthat igényt autonómiára, és mind a művész, mind a közönség cselekvőképessége társadalmilag konstituált, miért ne fedeznénk fel a társadalmi közvetítést, amely már jelen van a hangzás tapasztalatában? Ebben a művében Mattin művész, zenész, előadóművész és teoretikus az elidegenedésnek mint a szubjektivitás konstitutív részének és mint a társadalmi disszonancia - az egyéni nárcizmusunk és a társadalmi képességünk közötti ellentmondás - feltárását lehetővé tevő feltételnek a megértését vázolja fel.

Mattin elméleti vizsgálódása összefonódik egy konkrét kísérlet dokumentációjával, amely egy oktató partitúra formájában (amelyet a 2017-es athéni és kasseli documenta 14-en adtak elő) ezeket a fogalmi konnotációkat a gyakorlatban vizsgálja, mivel a játékosok a közönség tagjait használják hangszerként, akik aztán meghallgatják magukat, és reflektálnak saját felfogásukra és önreprezentációjukra. A Social Dissonance azt állítja, hogy azáltal, hogy felerősítjük az elidegenedést az előadásban és a részvételben annak megértése érdekében, hogy hogyan konstruálódunk a közvetítés különböző formáin keresztül, áthelyezhetjük a hangsúlyt a hangzásról a társadalmira, és ezáltal felfedezhetjük magunk számára, hogy a társadalmi disszonancia az a terület, amelyen belül már megtaláljuk magunkat, az az állapot, amelyben élünk.