Társadalmi identitás és irodalmi forma a viktoriánus regényben: Faj, osztály, nemek és a műfajhasználat

Olvasói vélemények

Jill Franks „Társadalmi identitás és irodalmi forma a viktoriánus regényben” című könyvét tudományos, de mégis közérthető megközelítése miatt dicsérik, így a legkülönfélébb közönség, köztük tudósok, diákok és általános olvasók számára egyaránt hasznos. A kötet a viktoriánus irodalomban a faj, az osztály és a nemek témáit dolgozza fel a társalgási stílus és a jól felépített fejezetek segítségével. A recenzensek elismerően nyilatkoznak arról, hogy képes inspirálni az olvasókat, és az irodalmi szövegek további elemzésére ösztönözni történelmi kontextusukban.

⬤ Tudományos, mégis közérthető írásmód.
⬤ A faj, az osztály és a nemek témáinak hatékony kezelése.
⬤ Világos kereteket biztosít a viktoriánus regények megértéséhez.
⬤ A különböző regényeken alapuló, jól szervezett fejezetek megkönnyítik a könnyű tájékozódást.
⬤ Elmélyült vitákra és elemzésekre ösztönzi az olvasókat és a diákokat.
⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató kérdések, amelyek megfogják az olvasót.

Nincs kifejezetten megemlítve, de egy lehetséges korlátozás lehet, hogy egyes olvasók a hagyományosabb tudományos tankönyvformátumot részesítik előnyben.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Social Identity and Literary Form in the Victorian Novel: Race, Class, Gender and the Uses of Genre

Könyv tartalma:

A viktoriánus korszak hatalmas társadalmi változásai az angol nyelv legszebb regényei közé tartoznak. A század utolsó évtizedeiben a nemek közötti szabályok és az osztályhierarchiák merev alkalmazása enyhülni kezdett.

Az osztály- és nemi alapú megkülönböztetés igazságtalanságának tudata egyre erősödött. Eközben a nem fehér népekkel szembeni előítéletek egyre súlyosbodtak. A britek a tudományos rasszizmust használták fel arra, hogy igazolják könyörtelen terjeszkedésüket Afrikában és Ázsiában.

Ha a viktoriánus irodalmat e társadalmi változások tükrében vizsgáljuk, a modern olvasó újszerű módon értelmezheti a regényeket, és értékelheti azok relevanciáját a kortárs kérdések szempontjából. A tizenkilencedik századi regényírók a realizmust, a szatírát és a bildungsromant alkalmazták, hogy ellenálljanak koruk vezető ideológiáinak, köztük a szférák szétválasztásának és a brit szupremácia doktrínájának, vagy támogassák azokat.

Minden fejezet a szerzőnek a viktoriánus klasszikusokról tartott egyetemi előadásainak kidolgozása. A hangnem tudományos, mégis társalgási jellegű, az egyetemi hallgatóknak éppúgy szól, mint az általános olvasónak vagy a viktóriafilozófusnak.

A szöveg interdiszciplináris kultúratudományi fogalmakat mutat be, tárgyalja a műfaj retorikai és társadalmi célú felhasználását, és feltárja a korszak paradoxonjait. A koherens stílus, a bőséges példák, a vitakérdések és az irodalmi szójegyzék a viktoriánus regényt olvasók számára értékes kiegészítéssé teszik ezt a könyvet.