Social Movements: Contemporary Perspectives
A társadalmi mozgalmak a huszonegyedik században is gazdag táptalajt nyújtanak a társadalomkutatók számára. Ez az olvasókönyv széleskörű és mélyreható képet ad az arról folyó vitákról, hogy mi minősül társadalmi mozgalomnak, mi motiválja a szereplőket a társadalmi mozgalmakban való részvételre, és hogyan fejlődnek tovább a társadalmi mozgalmak a posztindusztriális társadalmakban, például az Egyesült Államokban.
Nem minden társadalmi mozgalom jelent pozitív társadalmi változást, és egyes mozgalmak romboló hatásúak voltak és lesznek is. A szövegben szereplő kilenc esszé olyan klasszikus mozgalmakat képvisel, mint a XIX. századi amerikai Oneida utópikus mozgalom, és olyan kortárs, feltörekvő mozgalmakat, mint az egyháznövekedési mozgalom.
A szerzők megvizsgálják azokat a mozgalmakat, amelyek az amerikai egészségügy és vallási gyakorlat megújítására tesznek kísérletet, valamint a társadalmi igazságossággal ellentétes mozgalmakat, mint például a fehér felsőbbrendűségi mozgalom. Jonestown szekta vagy társadalmi mozgalom volt? Hogyan adta el egy olyan karizmatikus vezető, mint John Humphrey Noyes a szelektív tenyésztés gondolatát az oneidai kommunitáriusoknak? Mi motiválja az embereket arra, hogy részt vegyenek a kortárs közösségi mozgalomban az Egyesült Államokban? Ezek a kérdések alapvető fontosságúak a társadalmi mozgalmak kialakulásának és fenntarthatóságának megértéséhez.
Ez az olvasókönyv hiteles válaszokat ad ezekre és még sok más kérdésre, valamint alapot nyújt a társadalmi mozgalmak tanulmányozóinak további gondolkodásához és vitáihoz. Bár ez a kötet nem törekszik a társadalmi mozgalmak egységes elméletének bemutatására, a szerzők különböző elméleti megközelítéseket alkalmaznak az általuk tárgyalt mozgalmak magyarázatához.
A szerzők különböző tudományágakat képviselnek, például az antropológiát, az oktatásügyet és a szociológiát, valamint olyan szakterületeket, mint a büntető igazságszolgáltatás, a bevándorlás és a vallás. Ez a multidiszciplináris megközelítés növeli az olvasókönyv vonzerejét; célja, hogy a társadalmi mozgalmak jelenségei iránt a múltban és a jelenben egyaránt érdeklődő közönség széles köre számára hozzáférhető legyen.