Tawaifnama

Olvasói vélemények

Saba Dewan „Tawaifnama” című könyve alaposan és empatikusan mutatja be a kurtizánok (tawaifs) életét Indiában a 19. századtól a 20. századig. A történelmi részleteket személyes elbeszélésekkel ötvözi, hogy feltárja egy marginalizált közösség küzdelmeit és ellenállóképességét. Bár az olvasók dicsérték a történetmesélést és az informatív tartalmat, megjegyezték, hogy a könyv sűrű és hosszú, és egyesek kritizálták a szerző elfogultságát és politikai megjegyzéseit.

⬤ Jól megírt és kutatott
⬤ elfeledett művészek empatikus ábrázolása
⬤ lenyűgöző történelmi beszámoló
⬤ erős jellemrajzok
⬤ betekintést nyújt az indiai kultúrába és egy marginalizált közösségbe
⬤ magával ragadó írói stílus
⬤ gazdag kulturális részletekben.

⬤ Sűrű és tényszerű, ezért nehéz egy ülésben megemészteni
⬤ hosszadalmas, potenciálisan hosszas olvasást igényel
⬤ néhány kritika a szerző elfogultsága és politikai nézetei miatt
⬤ bizonyos történelmi állításokat felületesnek vagy pontatlannak tartanak.

(16 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A könyvről

EGY ÁRNYALT ÉS ERŐTELJES MIKROTÖRTÉNET AZ INDIÁN TÖRTÉNELEMMEL SZEMBEN.

Dharmman Bibi az 1857-es felkelés idején vállvetve lovagolt a csatába pártfogója, Babu Kunwar Singh szeretőjével. Sadabahar még a kígyókat és a szellemeket is elbűvölte zenéjével, de végül Baba Court Shaheednek adta át a hangját. Nevelőanyjai, Bullan és Kallan egészen a Privy Councilig harcoltak rosszindulatú bátyjuk és egy igazságtalan gyarmati törvény ellen - és mindent elvesztettek. Dédunokájuk, Teema a gyermekkorával és a testével fizetett a család tönkretételéért. Bindo, Asghari, Phoolmani, Pyaari... annyi történet van ebben a családban. És te - korod egyik legismertebb tawaifja - emlékszel az elődeid és a saját történeteidre.

Ez egy történet, egy több generációs krónika egy olyan jól ismert tawaif családról, amelynek gyökerei Banarasban és Bhabuában vannak. Történeteiken és önéletrajzaikon keresztül Saba Dewan feltárja azokat az árnyalatokat, amelyeket a hagyományos elbeszélések kitöröltek, elfedtek vagy szándékosan átírtak.

A nem is olyan távoli múltban a tawaifok döntő szerepet játszottak Észak-India társadalmi és kulturális életében. Képzett énekesek és táncosok, valamint a helyi elithez tartozó férfiak társai és szeretői voltak. A tawaifs művészeti gyakorlatából fejlődött ki a kathak és született meg a banarasi purab ang thumri éneklés. Abban az időben, amikor a nők nem férhettek hozzá a betűkhöz, a tawaifák alapos ismeretekkel rendelkeztek az irodalomban és a politikában, és kotháik a kulturális kifinomultság központjai voltak.

A tawaifokra, bármennyire is gazdagok és hatalmasok voltak, mégis rájuk volt bélyegezve, hogy nőként a nyilvánosság előtt álltak, és mindenki számára elérhetőek voltak. A XIX. és XX. század gyarmati és nacionalista diskurzusában ez a megbélyegzés kriminalizálássá és egy közösség erőszakos szétverésévé mélyült. A Tawaifnama ennek a változási folyamatnak a története, egy árnyalt és erőteljes mikrotörténet, amely az indiai történelem egészét átfogja.

A szerzőről

Saba Dewan dokumentumfilmes. Dokumentumfilmjei a nemek, a szexualitás és a kultúra kérdéseivel foglalkoznak. Ez az első könyve, amely a stigmatizált női előadóművészekről szóló filmtrilógiájából született: Delhi-Mumbai-Delhi (2006) a bártáncosok életéről; Naach (The Dance, 2008) a vidéki vásárokon táncoló nőkről és The Other Song (2009) a tawaifs vagy kurtizánok művészetéről és életmódjáról. A könyv kutatását és megírását az Új India Alapítvány ösztöndíja támogatta. Saba Gurgaonban él.