Tengeren megyek, szárazföldön megyek

Olvasói vélemények

A könyv egy fiatal angol lány második világháborús amerikai útjának fiktív elbeszélése, amely a gyermekkor és a háború hatásainak témáit járja körül. Jól megírt és nosztalgikus, minden korosztály számára vonzó olvasmány.

⬤ Gyönyörűen megírt, megrendítő, bájos történet
⬤ történelmi perspektívát kínál
⬤ különböző korosztályú olvasók számára is rezonál
⬤ okos és vicces történetmesélés.

Néhány olvasónak kevésbé lesz átélhető a történelmi kontextus; egy felhasználó véleménye szerint még nem olvasta, de már nagyon várja.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

I Go by Sea, I Go by Land

Könyv tartalma:

„James és én otthon maradtunk, és minden csendes és napos volt, és arra gondoltunk, hogy a háború végül is soha nem jön el...”. Amikor már biztosak voltunk benne, hogy semmi sem fog történni, jött a német repülőgép. Egyik éjjel, hajnali egy órakor szállt felénk, és a hangja egészen más volt, mint egy angol gépé, és mindannyian felébredtünk. Hallani lehetett, ahogy dobol és dobol, mint egy nagy méh a virágban, burom, burom, burom, burom, körbe-körbe a levegőben a ház felett. Aztán hirtelen öt hangos robbanás hallatszott. Utána szörnyű csend lett, és tudtam, hogy apa és anya egymásra néznek a sötétben, és éreztem, hogy kicsi és szűk leszek belül. Aztán apa halkan azt mondta: „Meg, el kell menniük”.

Most naplót fogok írni, mert Amerikába megyünk a háború miatt. Ez most dőlt el. Mindent le fogok írni róla, mert sokkal idősebbek leszünk, amikor visszajövünk, és ha nem írom le, soha nem fogok emlékezni rá. Szóval ez a kezdet. Ó, kérlek, engedd meg, hogy hamarosan visszajöjjünk, kérlek.”.

Ez Sabrina Lind, egy tizenegy éves angol kislány fiktív naplója, akit kisöccsével, Jamesszel együtt hosszú útra küldenek a tengeren át Amerikába, a nagynénjéhez.