space/self/world: Space and Identity in Kubrick's 2001: A Space Odyssey
A valaha készült talán leghíresebb sci-fi filmet felhasználva mit jelent az, hogy minket az űr határoz meg? Hogy az emberi egyedet a térbeli környezet(ek) irányításával hozták létre? Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy ugyanaz az irányítás, amely meghatároz bennünket, korlátozza a megértésünket és magukat a tereket, olyan mértékben, hogy maga az egyén is parancsnokság alatt áll. A tér/önmagam/világ a tér egy bizonyos filozófiai megközelítésének kritikai vizsgálata Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjén keresztül. Az emberi én - konkrétan annak térbeli viszonya(i) - kronológiájának könyvtoldalaként, amely Kubrick egész munkásságát felöleli, a 2001 az emberi létezésről ad számot a "kezdetektől" a "végekig". Ezt a létezést mélyen meghatározzák a minden embert és dolgot érintő térbeli tárgyalások. Theodor Adorno "A mítosz és a felvilágosodás Odüsszeusza" című esszéje a hatalmi viszonyok és az önmegsemmisítés szempontjából magyarázza el, hogyan jött létre a modern én (és az értelem). A film és a Frankfurti Iskola ikonja által megfogalmazott elméletek együttesen olyan térbeli identitásokról adnak számot, amelyek a Marshall McLuhan és J. Macgregor Wise kommunikációelméleti szakemberek által felállított akusztikus térelméletekkel szembeállítva az emberi identitást nagyrészt olyan térbeli tárgyalások eredményének mutatják, amelyek a terek, és ezáltal önmagunk instrumentalizálását eredményezték.
Ez a könyv végigjárja a 2001 narratív ívét, és kritikusan elemzi azt azáltal, hogy árnyalt - időnként elvont és metaforikus - beszámolót ad a térről, az instrumentalizációról és a hatalmi viszonyokról, amelyek a kortárs én építőköveiként keresztezik egymást. Eredetileg 15 évvel ezelőtt íródott, de koncepciói és aggályai ma is ugyanolyan találóak és sürgetőek, mint valaha.
Blair Miller egy briliáns feltörekvő tudós, aki kritikusan foglalkozott Stanley Kubrick 2001 című remekművével, és egy tanulságos és kihívást jelentő olvasmányt nyújtott. Miller a tér, az én, a világ és az identitás kategóriáira összpontosítva Kubrick űrutazásában, olyan kritikai és filozófiai olvasatot nyújt, amely kihívást jelent számunkra, hogy Kubrick összetett filmjét olyan szövegnek tekintsük, amely kitágítja filozófiai látószögünket és az univerzumról alkotott elképzeléseinket. Erősen ajánlom ezt az eredeti és úttörő munkát.
Douglas Kellner, az UCLA Nevelésfilozófia Tanszékének, Graduate School of Education & Information Studies, UCLA.
Blair Miller Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjének időszerű elemzését annak feltárására fordítja, hogy az emberi lények hogyan reagálnak az általuk szembeállított és lakott terekre, ami maga is azon a kérdésen fordul át, hogy vajon tudunk-e kölcsönösségesebb, kevésbé romboló módon reagálni azokra a terekre, amelyekben és amelyeken keresztül értelmet adunk önmagunknak.
Nikolas Kompridis, a Critique and Disclosure: Critical Theory between Past and Future szerzője.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)