Creation and Emotion in the Old Testament
Az alkotás érzelmeket idéz elő, és ezáltal alakítja gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Az emberek félnek a kígyóktól és a zárt terektől, és örülnek a jól öntözött tájaknak. A természetről szóló nyelv ezeket az érzelmi jelentéseket és azok következményeit idézi fel. A természetet anyaként értelmezhetjük, hogy fokozzuk a teremtés iránti szeretetet és motiváljuk a közös otthonunk iránti törődést. Az anyatermészet inkább válik az élet gondoskodó forrásává, mint élettelen erőforrássá. Másik lehetőség, hogy a mocsár veszélyeire vagy használhatatlanságára összpontosítunk, hogy lecsapoljuk és veteményeseket ültessünk. A teremtés és a róla való beszédmódok tükrözik és alakítják az érzelmeket, és befolyásolják a viselkedést.
A bibliai irodalomban a természeti szóra való minden utalás magában foglal valamilyen érzelmi visszhangot. Az édeni paradicsomba bármelyik állat behatolhatott volna, de a bibliai elbeszélés ezt a szerepet egy kígyónak adja. A kígyó baljós előérzetet kelt, mert a kígyók félelmet és vonzalmat keltenek. Ézsaiás Izrael helyreállításának örömét azzal fokozza, hogy a sivatagok termékeny mezővé alakulnak át, és maga a teremtés is örvendezik. A bibliai szerzők a teremtés iránti emberi érzelmi reakciókra támaszkodnak, hogy érzelmeket fejezzenek ki és váltsanak ki.
David A. Bosworth elemzi, hogy a bibliai szövegek hogyan használják a teremtést az érzelmek megidézésére. Az érzelmek tudományára támaszkodik, beleértve a természetre való emberi érzelmi reagálással kapcsolatos kutatásokat is. Az ősi szövegek összefüggnek a kortárs kutatásokkal arról, hogy az emberi környezet hogyan alakítja az érzelmeket és a viselkedést. A fejezetek kibontják, hogy a teremtés aspektusaira vonatkozó bibliai utalásokból hogyan bontakoznak ki konkrét érzelmek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)