Terence - Eunuchus (The Eunuch)
Publius Terentius Afer a római drámaíró, Terence néven ismertebb.
Életének nagy része, különösen a korai része, vagy ismeretlen, vagy ellentmondásos források és beszámolók állnak rendelkezésre.
Születési dátumát vagy i. e. 185-re, vagy egy évtizeddel korábbra teszik: KR. E. 195. Születési helyeként többféleképpen szerepel: Karthágóban, vagy Karthágó közelében, vagy a görög Itáliában, egy rabszolgaként Karthágóba hurcolt nőtől. Azt feltételezik, hogy a rómaiak által Afri-nak nevezett líbiai törzs területén élt, Karthágó közelében, mielőtt rabszolgaként Rómába vitték. A valószínűség szerint Terence ott, Észak-Afrikában töltötte korai éveit, több évtizeddel azután, hogy Karthágót a rómaiak i. e. 146-ban, a pun háborúk végén lerombolták.
Megbízható tény, hogy eladták P. Terentius Lucanus római szenátornak, aki taníttatta, majd irodalmi tehetségétől lenyűgözve felszabadította.
Ez az írói tehetség biztosította számára drámaírói örökségét az évezredek során. Vígjátékai, amelyeket részben az attikai komédia késői szakaszának görög darabjaiból adaptált, először Kr. e. 170-160 körül kerültek színre. Mind a hat ismert darabja fennmaradt, amelyeket ő írt.
Egyszerű, szórakoztató és közvetlen társalgási latin nyelvezetének köszönhetően Terence műveit a középkor és a reneszánsz során a kolostorok és zárdák nagy számban használták. Az írástudók gyakran Terence szövegeinek másolásával tanultak meg latinul. A papok és apácák gyakran Terence darabjainak újrajátszásával tanultak meg latinul beszélni. Bár darabjai gyakran pogány anyagot dolgoztak fel, nyelvezetének minősége és megkülönböztethetősége elősegítette, hogy az egyház lemásolja és megőrizze szövegeit. Ez a megőrzés lehetővé tette, hogy művei a későbbi nyugati dráma széles spektrumára hatást gyakoroljanak.
Terence 25 (vagy 35, attól függően, hogy melyik születési évszámot írjuk be) éves korában Görögországba utazott, de soha nem tért vissza. Régóta feltételezik, hogy valamikor az út során meghalt.
Saját családjáról semmit sem tudunk, csak annyit, hogy nemzett egy lányt, és egy kis, de értékes birtokot hagyott hátra Róma mellett.
Leghíresebb idézete a következő: "Homo sum, humani nihil a me alienum puto", azaz "Ember vagyok, és úgy gondolom, semmi emberi nem idegen tőlem".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)