Field Guide to the Lost Flower of Crete, 58
Kakukkfű kapaszkodik, magasan / és távol a legelőtől és illatozik / a levegő. A szigeti valóság összekapcsolódik az élőben előhívott emlékekkel, amelyekben egy ápolónő követi erőszakos betegét az észak-kanadai bozótosba, egy migráns anya szembesül új munkájával a falu henteseként, egy ojibway férfi kénytelen egyedül gyalogolni egy veszélyes úton hazafelé, tizenévesek kifosztják a helyi szeméttelepet, hogy anyjuk kerekesszékét megépítsék, és egy villanyszerelő nézi, ahogy egy nő zongorázik egy labdapályán.
A mély gyászállapotokban rejlő szürrealitás és a megváltozott idő (újra)teremtése, a Terepszemle Kréta elveszett virágához a szomorúság és a töredékes, bocsánatkérés nélküli öröm szembeállítása. Eleonore Sch nmaier lenyűgöző szimfonikus rezonanciákat kovácsol az európai zenei találkozások és egy északi munkásosztálybeli gyermekkor között. Azzal, hogy tapasztalati empátiáját a rasszizmus és a szegénység történetére összpontosítja, a létezés jobb módjaira vezet bennünket.
A bensőséges elmélkedéseket geopolitikai és környezeti aggodalmakkal állítja szembe, miközben Sch nmaier heves intelligenciája arra összpontosít, ami életünkben a leglényegesebb. E gyűjtemény íve fiatalító meditációt kínál a veszteség és a szerelem értelméről, amelyet az írás lírai szépsége emel ki.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)