Értékelés:
A könyv meggyőző érveket mutat be a fajelmélet történelmi eredetéről és fejlődéséről a kora újkori filozófiában, összekapcsolva azt a kortárs társadalom számára releváns, szélesebb körű kérdésekkel. Bár értékes meglátásokkal szolgál, kissé nehézkesnek és nehezen olvashatónak tartják.
Előnyök:⬤ Átgondolt és meggyőző tudományosság a fajelmélet eredetéről.
⬤ Összekapcsolja az ókori filozófiát az olyan modern kérdésekkel, mint a faji kérdés.
⬤ Fontos elemzés a fajjal kapcsolatos tudományos fogalmakkal való visszaélésről.
⬤ Vitákat nyit a faj fogalmáról és annak történelmi kontextusáról.
⬤ A könyv hosszadalmas, és nehezen használható.
⬤ Nem könnyű olvasmány, ami esetleg elriasztja az olvasók egy részét.
⬤ Jelentős figyelmet és elkötelezettséget igényel ahhoz, hogy teljes mélységében értékelni lehessen.
(4 olvasói vélemény alapján)
Nature, Human Nature, and Human Difference: Race in Early Modern Philosophy
Az emberek mindig is idegengyűlölőek voltak, de az emberi faji különbségek kifejezett filozófiai és tudományos szemlélete csak a modern korban kezdett kialakulni. Miért és hogyan történt ez? A Nature, Human Nature, and Human Difference (Természet, emberi természet és emberi különbség) a spanyol reneszánsztól a német felvilágosodásig terjedő filozófiai és természettudományos szövegek egész sorát áttekintve bemutatja a faj modern fogalmának fejlődését, és rámutat, hogy a természetfilozófia, különösen a természet rendszertani és rendezési törekvései döntő szerepet játszottak ebben.
Smith bemutatja, hogy az európaiak és a nem európaiak közötti erkölcsi egyenlőség tagadása az egymáshoz közelítő filozófiai és tudományos fejleményekből fakadt, beleértve az emberi természet egyetemességébe vetett hit hanyatlását és a biológiai osztályozás térhódítását. Az emberi lények faji tipizálása abból az igényből nőtt ki, hogy az emberiséget a természet mindent átfogó rendszerén belül, a növényekkel, ásványokkal, főemlősökkel és más állatokkal együtt kell megérteni. Bár a tudomány által látott faji különbség nem azért alakult ki, hogy igazolja az emberek rabszolgasorba taszítását, a transzatlanti rabszolgaság gyakorlatának racionalizálása és alátámasztása lett. Fran ois Bernier munkásságától G. W. Leibnizig, Immanuel Kantig és másokig Smith feltárja a filozófia szerepét a modern rasszizmus örökségében és káraiban.
A Nature, Human Nature, and Human Difference (Természet, emberi természet és emberi különbség) két évszázadon átívelő, széleskörű elbeszélésmóddal kritikus történelmi pillantást vet arra, hogyan jöttek létre azok a faji kategóriák, amelyekre felosztjuk magunkat.
