Természeti és természetellenes katasztrófákról szóló történetek

Olvasói vélemények

Patricia Highsmith novelláskötetének kritikái megosztott véleményeket mutatnak. Egyes olvasók szórakoztatónak és jól megírtnak találják a gyűjteményt, és elismerik Highsmith történetmesélői képességeit, míg mások a regényeihez képest a következetesség és a mélység hiánya miatt kritizálják, és azzal érvelnek, hogy a társadalmi és politikai szatíra felé hajlik, de nem hatékony.

⬤ Szórakoztató és jól megírt történetek, amelyek még ma is visszhangot keltenek.
⬤ Mesteri történetmesélés, amely Highsmith szellemességét mutatja be.
⬤ Jó a gyors, lebilincselő olvasmányokat kereső olvasóknak.

⬤ A történetek minősége nem egyenletes, sok közülük nem éri el Highsmith regényes színvonalát.
⬤ Néhány történetből hiányzik a mélység és az összetett jellemfejlődés.
⬤ Kritika egyes történetek témáival és üzeneteivel szemben, problémás nézőpontok állításaival.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Tales of Natural and Unnatural Catastrophes

Könyv tartalma:

A legendás írónőre, Patricia Highsmithre ma leginkább „A tehetséges Ripley úr” és az „Idegenek a vonaton” című, Alfred Hitchcock és Raymond Chandler által klasszikus filmre vitt, hátborzongató pszichológiai thrillerek miatt emlékszünk. Az Európában kritikusok által is elismert bestseller író Highsmith élete során küzdött az Egyesült Államokban való elismerésért, de 1995-ben bekövetkezett halála óta Highsmith hírneve óriási mértékben nőtt, és ma már a huszadik század zűrzavaros időszakának egyik jellegzetes hangjaként tartják számon. Amikor a por leülepszik, írta A. N. Wilson kritikus, és amikor a huszadik századi amerikai irodalom krónikáját megírják, a történelem Highsmith-t a piramis csúcsára fogja helyezni, ahogyan Dosztojevszkijt kell a regényírók orosz hierarchiájának csúcsára helyeznünk.

A „Természetes és természetellenes katasztrófák történetei” az utolsó rövid regény, amelyet Highsmith életében publikált. A tíz hátborzongatóan aktuális történet egy kissé megőrült világ krónikája; a környezet pusztulását, az apokaliptikus katasztrófát, a politikai káoszt és a vallási konzervativizmust olyan metsző prózában örökíti meg, amely olyan utóképeket hagy maga után, amelyek megremegnek, de megmaradnak az elménkben („The New Yorker”).

„.