Planning in the Early Medieval Landscape
Az, hogy az angolszász társadalom mennyire volt képes a táj nagyszabású átalakítására, erősen vitatott. Ez az interdiszciplináris könyv - régészeti és történeti forrásokat felölelve - tájtörténetünk e fontos korszakát vizsgálja, és azt, hogy az épületek, az épületek, a...
A településeket és a mezőrendszereket kifinomult földmérési technikák segítségével határozták meg. A legújabb kutatások új és váratlan bizonyítékokat találtak az épületegyüttesek és települések geometrikusan pontos rácsok alapján történő felépítésére, ami a római kori technikák újjáélesztésére utal.
Földmérők (Agrimensores). Úgy tűnik, hogy két mértékegységet használtak: a 15 lábas "rövid sügér" Közép- és Kelet-Angliában, ahol a legtöbb eset előfordul, és a 18 lábas "hosszú sügér" a Wessexben azonosított kevés számú példánál. Ez a technikailag fejlett tervezés nyilvánvaló.
Két időszak alatt: 600-800 körül, amikor ez a gyakorlat főként szerzetesi gyakorlat lehetett, és 940-1020 körül, amikor úgy tűnik, hogy szerzetesi környezetben éledt újjá, de aztán a laikus települések szélesebb körében is elterjedt.
A Planning in the Early Medieval Landscape (Tervezés a kora középkori tájban) című könyv teljesen új nézőpontból mutatja be a falvak és más települések kialakulását. A térképi és terepi bizonyítékokat a földmérésről szóló kéziratos értekezésekkel ötvözi, hogy megmutassa, hogy az értekezésekben leírt módszerek nem csupán elméleti jellegűek voltak, hanem a gyakorlatban is megvalósultak.
Gyakorlatban. Ezáltal a kora középkori technológia egy eddig fel nem ismert fontos aspektusát tárja fel.
