Értékelés:
Asad Haider „Téves identitás” című könyve az identitáspolitika kritikai elemzését mutatja be, és a társadalmi igazságosság és a különböző csoportok közötti szolidaritás univerzalisztikusabb és osztályalapú megközelítése mellett érvel. Míg sok kritikus inspirálónak és a jelenlegi társadalmi dinamikák megértéséhez nélkülözhetetlennek tartja a könyvet, mások a történelmi szelektivitás, az írás átláthatatlansága és az ellentétes álláspontok alapos figyelembevételének hiánya miatt kritizálják.
Előnyök:⬤ Az identitáspolitika és az interszekcionalitás létfontosságú kritikáját nyújtja.
⬤ A történelmi materializmusban gyökerező, hozzáférhető elemzést nyújt.
⬤ Szolidaritásra ösztönöz a hagyományos identitáskategóriákon keresztül.
⬤ Különböző kulcsfontosságú baloldali teoretikusokkal és történelmi mozgalmakkal foglalkozik.
⬤ Inspirálja az olvasókat és az aktivistákat a kortárs politikai stratégiák újragondolására.
⬤ Kritizálják, hogy túlságosan szelektív a történelmi példák tekintetében.
⬤ Egyesek szerint az írás sűrű és időnként átláthatatlan.
⬤ Hiányzik a „lázadó egyetemesség” világos és meggyőző megfogalmazása.
⬤ Egyesek szerint inkább polémia, mint átfogó tudományos munka.
⬤ Azzal vádolják, hogy elavult és marxista sztereotípiákra támaszkodik.
(12 olvasói vélemény alapján)
Mistaken Identity: Mass Movements and Racial Ideology
Erőteljes kihívás a faji politika és az antirasszista harc történetének megértéséhez
Az, hogy az osztály vagy a faj a fontosabb tényező a modern politikában, a közelmúlt legvitatottabb történelmi vitáinak középpontjában álló kérdés. Olyan csoportok között, amelyeknek könnyen közös nevezőre kellene jutniuk, kevés az egyetértés. A holtpontról való kilábalás érdekében Asad Haider a feketék szabadságharcának gazdag örökségéhez fordul. A fekete forradalmi teoretikusok szavaira és tetteire támaszkodva amellett érvel, hogy az identitáspolitika nem azonos a rasszizmus-ellenességgel, hanem annak mozgalmainak semlegesítését jelenti. Visszalépést jelent az identitásnak a szolidaritáshoz való döntő átmenetétől, valamint az egyéni elismeréstől az elnyomó társadalmi struktúra elleni kollektív küzdelemig.
Az önéletrajzi reflexiót, történelmi elemzést, elméleti exegézist és tiltakozó riportokat egybefonó Téves identitás szenvedélyes felhívás a politika új gyakorlatára, amely túlmutat a színvak sovinizmuson és „a faji ideológián”.
