A két vallástudós, Edvard Lehmann (1862-1930) és Hans Haas (1868-1934) „Vallástörténeti tankönyv” című művében a témával kapcsolatos reprezentatív szövegek mélyreható válogatását mutatja be: „Hogy az egyes vallásokra valóban jellemző dolgokat kiemeljük, nem érvényesülhetett a válogatásban végig ugyanaz a nézőpont; ha az egyikben természetesen a kultikus áll előtérben, a másikban nem kevésbé fontos a gondolkodásmód, a másikban pedig belső okokból és ezért jó következetességgel ugyanolyan fontos a gyakorlati erkölcs.
De mindenütt arra törekedtek, hogy a vallási életet, nem csupán a vallási eszméket (mítoszokat és tanításokat) dokumentálják a vallások sorában”. (Előszó) Kínából, Japánból, Indiából, Perzsiából, Görögországból, római szövegek, a germán vallás szövegei, egyiptomi, babiloni-asszír és hettita szövegek, valamint iszlám szövegek kerülnek bemutatásra.
Az 1922-es második, javított kiadás újranyomása.