A bibliai szövegek értelmes világokat építenek fel, és arra hívják olvasóikat, hogy fedezzék fel azokat, fedezzék fel értelmezési lehetőségeiket, és tanulják meg újból megérteni önmagukat és világukat. A Biblia szövegei azonban nemcsak irodalmi világot alkotnak, hanem részt vesznek termelőik és címzettjeik életvilági körülményeiben is, amelyeket magukba szívnak, amelyekre reflektálnak és átformálnak.
Kettős világreferenciával rendelkeznek tehát, amely a szövegek külső és belső világát egymáshoz viszonyítja, és éppen ebben a kölcsönös meghatározottságban alakítják ki jelentésük élességét. Helmut Utzschneider munkásságában mindig is különös hangsúlyt fektetett az ószövetségi szövegvilágok gondos, módszeresen ellenőrzött érzékelésére és hermeneutikailag felelős, teológiai értelmezésére.
Az itt összegyűjtött tanulmányok az ószövetségi irodalom alapját képező ókori izraelita kultúrtörténetről, az ószövetségi antropológia kultúrtörténeti és szociáletikai aspektusairól, valamint az Ószövetség kortárs hermeneutikájáról szóló, az utóbbi időben az Ószövetség különböző német nyelvű fordításai (német Septuaginta, Luther-biblia) kapcsán újból szóba került hozzászólásokat foglalják össze. A kötetet két egzegetikai esettanulmány zárja, amelyek a Kivonulás könyvének Isten és a szentély fogalmáról szólnak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)