Értékelés:
A „The Call of the Wild” kritikái kiemelik az erőteljes történetmesélést és a karakterek fejlődését Buck, a kutya utazásán keresztül, aki szeretett háziállatból vadállattá változik a zord alaszkai vadonban. A könyv témái között szerepel a túlélés, a rugalmasság és az állat életszemlélete. Míg sokan dicsérik a hozzáférhetőséget és a hatásos prózát, néhány olvasó kellemetlen érzéseket fogalmaz meg az elbeszélésben megjelenő erőszak és az állatkínzás témái miatt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó elbeszélés a kutya szemszögéből.
⬤ A túlélés és az ellenálló képesség erős témái.
⬤ Gazdag jellemfejlődés és érzelmi mélység.
⬤ Megközelíthető próza, amely még a fiatalabb olvasók számára is alkalmas.
⬤ Klasszikus státusz és maradandó hatás az irodalomra és a kultúrára.
⬤ Alkalmas beszélgetésekhez és könyvklubok számára.
⬤ Az állatkínzás ábrázolása egyes olvasók számára felkavaró lehet.
⬤ Egyesek szerint a témák túlságosan leegyszerűsítettek vagy egyoldalúak.
⬤ Bizonyos kiadásokban furcsa formázási problémák vannak.
⬤ A sötét témák miatt kezdetben nem alkalmas nagyon fiatal gyerekeknek.
(1456 olvasói vélemény alapján)
The Call of the Wild by Jack London, Fiction, Classics, Action & Adventure
Az uralkodó ősállat erős volt Buckban, és a nyomvonalas élet vad körülményei között nőtt és nőtt. Mégis ez egy titkos növekedés volt. Az újdonsült ravaszsága tartást és irányítást adott neki. Túlságosan el volt foglalva az új élethez való alkalmazkodással ahhoz, hogy nyugodtnak érezze magát, és nemcsak hogy nem kezdett verekedéseket, de amikor csak lehetett, kerülte is őket. Egyfajta megfontoltság jellemezte a hozzáállását. Nem volt hajlamos a meggondolatlanságra és az elhamarkodott cselekvésre.
És a közte és Spitz közötti keserű gyűlöletben nem árult el türelmetlenséget, elzárkózott minden támadó cselekedettől. Másfelől, talán mert Buckban veszélyes riválist sejtett, Spitz nem mulasztotta el az alkalmat, hogy megmutassa a fogait. Sőt, mindent elkövetett, hogy Buckot megfélemlítse, és állandóan arra törekedett, hogy kirobbanthassa a harcot, amelynek csak egyikük vagy másikuk halála lehetett a vége. Az út elején ez meg is történhetett volna, ha nem történik egy váratlan baleset. E nap végén sivár és nyomorúságos tábort vertek a Le Barge-tó partján. A hófúvás, a fehéren izzó késként vágó szél és a sötétség arra kényszerítette őket, hogy táborhelyet keressenek. Rosszabbul aligha járhattak volna. A hátuk mögött merőleges sziklafal emelkedett, és Perrault és Francois kénytelen volt tüzet rakni és hálóruhájukat a tó jegén kiteríteni. A sátrat, amelyet a könnyű utazás érdekében Dyea-nál eldobtak. Néhány uszadékfadarab szolgáltatott nekik tüzet, amely a jégen keresztül kiolvadt, és a sötétben vacsorázhattak.
A történetet már 1923-ban megfilmesítették, és azóta még több filmes feldolgozás is készült belőle.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)