The Catbird Seat

Olvasói vélemények

A „The Catbird Seat” kritikái dicsérik a lebilincselő történetmesélést és a gazdag történelmi részleteket, amelyek a faj, az előítéletek és a déli történelem összetettségének témáit ölelik fel. Az olvasók nagyra értékelik a kettős elbeszélői megközelítést, amely a rabszolgaság kemény valóságát szembeállítja a kortárs faji kérdésekkel, és ezzel magával ragadó és elgondolkodtató élményt nyújt.

A könyvet remekműként jellemzik, amely kiváló éleslátással, lenyűgöző prózával és élénk karakterekkel rendelkezik. Mély érzelmeket ébreszt, és őszinte beszélgetésekre ösztönöz a faji kérdésekről. A szerző nyelvtudását dicsérik, és lenyűgöző az a képessége, ahogyan a történelmi tényeket és az elbeszélést egybefonja. Az olvasók lebilincselőnek, átélhetőnek és tanulságosnak találták, és dicsérték, hogy képes gondolkodásra és vitára késztetni a faji kérdésekről.

Néhány olvasó az írásmódot következetlennek találta, egyes jellemrajzokat közhelyesnek vagy irreálisnak éreztek. Kritika érte a szerző kiegyensúlyozottságát a faji kérdés mindkét oldalának bemutatásában, és néhányan úgy érezték, hogy az érzékenységre tett kísérlet nem volt meggyőző. Emellett néhányan megterhelőnek találták az idősíkok közötti átmeneteket és a történelmi és a kortárs elbeszélések virtuális súlyozását.

(17 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A múlt találkozik a jelennel Dél-Karolinában

Gillian Culkin először csak enyhe kellemetlenséget érez a tüntetők tömegei miatt, akik a Dél-Karolinai Állami Ház tetején szemtelenül lobogó konföderációs zászló jelenlétét vitatják. Gil minden nap elmegy ezek mellett az emberek mellett, amikor a Dél-Karolinai Egyetem kampuszán lévő Caroliniana Könyvtárba tart dolgozni. Mint oly sok más déli fehér ember, ő sem foglalkozott korábban sokat a faji kérdésekkel. Néhány hét alatt azonban rájön, hogy a zászló fontos és mélyen gyökerező faji és egyenlőtlenségi kérdéseket képvisel. Gil azon kapja magát, hogy a faji kérdésekkel kapcsolatos nézetei fejlődnek és alakulnak, ahogy vizsgálja a múltat, és látja annak hatását a jelenre.

Eközben a Carolinianában egy William Medlin nevű dél-karolinai földműves 1857-es naplóját tanulmányozza. Hollingsworth őt állítja egy második történet középpontjába. A gyors haszonra gondolva Medlin egy rabszolgát vásárol egy árverésen. A tragikus utazás során, amelyre aztán újonnan szerzett rabszolgájával indul, Medlin rabszolgaságról alkotott nézetei megváltoznak.

A két elbeszélés - az egyiket a jelenben, a másikat a múltban, váltakozó fejezetekben mesélik el - alapos és éleslátó pillantást vet arra, mit jelent embernek lenni egy gyakran embertelen rendszerben.