Értékelés:
A Wil McCarthy által írt „The Collapsium” kritikái dicséret és kritika keverékét tükrözik. Sok kritikus értékeli a történetben bemutatott tudományos mélységet és fantáziadús technológiát, valamint a lebilincselő karakterdinamikát, a humort és az egyedi irodalmi stílust. A könyv utolsó részei azonban hajlamosak szenvedni a tempó problémáitól, a melodrámától és a karakterek néha irreális viselkedésétől. Az olvasók véleménye megoszlik a könyv narratív koherenciájáról és a kemény tudomány és a fikció keveredésének hatékonyságáról.
Előnyök:⬤ Erős tudományos alapokon nyugvó, fantáziadús és hihető technológiák.
⬤ Magával ragadó karakterek mélységgel és humorral.
⬤ Egyedi neoviktoriánus írói stílus, amely tükrözi az elbeszélés szeszélyes hangvételét.
⬤ Jól megalapozott mellékletek és részletes magyarázatok a fogalmak mögött meghúzódó tudományról.
⬤ Szórakoztató elbeszélés egy lenyűgöző világgal, amely innovatívnak hat.
⬤ A könyv második felét kritikák érik a melodráma, a tempó problémái és a karakterek karakteren kívüli viselkedése miatt.
⬤ Néhány olvasó szerint a cselekmény kiszámítható és nem elég mély.
⬤ Egyes karaktereket, különösen a főszereplő Brunót, időnként túlzottan tökéletesnek vagy ellenszenvesnek tartották.
⬤ A történet előrehaladását némely elvarratlan szálak és megoldatlan mellékszálak miatt összefüggéstelennek érezték.
(32 olvasói vélemény alapján)
EGY MODERN SCI-FI KLASSZIKUS WIL MCCARTHY-TÓL
MENTSÜK MEG A NAPRENDSZERT A VÉGSŐ ÖSSZEOMLÁSTÓL
A Sol királyság nyolcadik évtizedében három árucikk uralkodik. Az első a kútkő, a programozható anyag egy olyan formája, amely szinte bármilyen anyagot képes utánozni. A második a kollapszium, egy halálos kristály, amely miniatűr fekete lyukakból áll, és létfontosságú az információ és az anyag - beleértve az embereket is - továbbításához az egész Naprendszerben. A harmadik az Őfelsége legjobb tudósai közötti elkeseredett rivalizálás.
Bruno de Towaji, a híres szerelmes és államférfi, arról álmodik, hogy megépíti az arc de fin-t, egy szinte mitikus eszközt, amely képes a téridő legtávolabbi pontjait is megvizsgálni. Marlon Sykes, de Towaji szerelmi és tudományos vetélytársa eközben keményen dolgozik egy hatalmas távközlési projekten, amelynek első lépése egy kollapsziumgyűrű megépítése a Nap körül. Ám amikor egy kegyetlen szabotőr megtámadja a Ring Collapsitert, és a Napba taszítja, a két tudósnak félre kell tennie személyes ellenségeskedését, és össze kell fognia elképesztő intellektusát, hogy megakadályozza a Naprendszer - és benne minden élőlény - pusztulását.
A Collapsiumról:
"Zseniális és szellemes... mintha Terry Pratchett a legzseniálisabbkor és Larry Niven a legjobbkor együttműködtek volna." - Booklist.
"Friss és fantáziadús. Egy hihető, mégis megdöbbentő találmányból McCarthy követi a logikai irányvonalakat, párhuzamosan építve a technológiai és társadalmi újításokat." -- Science Fiction Weekly.
"A jövő, ahogy McCarthy látja, egy csodálatos hely." -- Publishers Weekly.
" McCarthy) messzemenő tudományos koncepciókkal tarkítja elbeszélését.... A humorérzéke természetesen megvan." -- The New York Times.
"Zseniális fonal, kihívást jelentő ötletekkel, jól kezelt technikai részletekkel és rengeteg fordulattal." -- Kirkus.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)