The Dead Ringer

Olvasói vélemények

A „The Dead Ringer” kritikáiból kiderül, hogy sokan elismerően nyilatkoznak a karakterekről és a helyszínről, különösen az élénk karneváli hangulatról, de sokan panaszkodnak a számos elgépelésre és a cselekmény hibáira is. A főszereplő szimpatikus voltát és a történet magával ragadó aspektusait megemlítik, de az írás és az előadásmód általános minőségét, különösen a Kindle változatban, súlyos kritikák érik.

⬤ Magával ragadó és szerethető főszereplők, különösen Ed és Am Hunter.
⬤ Egyedi és élénk környezet egy karneválon belül, amely színes hátteret biztosít a történetnek.
⬤ Erős karakterfejlődés és érdekes kapcsolatok.
⬤ Ügyes rejtvényelemek a rejtélyben.
⬤ Betekintést nyújt az 1950-es évek életébe.

⬤ A cselekményt ostobának és erőltetettnek tartják, valószínűtlen végkifejlettel.
⬤ Számos elgépelés és hiba, különösen a Kindle változatban, ami megnehezíti az olvasást.
⬤ Néhány elavult nyelvezet és faji kifejezés, amelyek a modern olvasók számára zavaróak.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a történet túl sokáig tartott, amíg érdekessé vált.

(13 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Ed Hunter számára három gyilkosság túl sok volt. Még a karneváli lánybemutató káprázatos vörös hajú lánya sem tudta Edet teljesen boldoggá tenni - nem egy szabadon kószáló gyilkos mellett. Aztán Ed rájött, hogy neki és Am bácsikájának kell megtalálnia a gyilkost a karnevál torzszülöttjei és sztriptíztáncosnői között - egy gyilkost, aki méret szerint választja ki az áldozatait! Ed és Am bácsija visszatértek, és egy vándorló karneválon dolgoznak Középnyugaton. A holttestek, bár apró termetűek, egyre csak gyűlnek, és Ed fülig szerelmesnek találja magát. Lenyűgöző betekintést nyújt a karneváli életbe ez a könyv.

Brown - sok más pulp-íróhoz hasonlóan - anyagilag soha nem volt biztonságban, gyakran írt őrült tempóban, hogy ki tudja fizetni a számlákat. Legalábbis részben ez magyarázza műveinek egyenetlen minőségét. Brown, aki hivatását tekintve újságíró volt, életéből mindössze 14 évet tudott főállású szépirodalmi írónak szentelni. Brown emellett sokat ivott, és ez időnként kétségtelenül kihatott a termelékenységére. Művelt ember és mindenevő olvasó volt, akinek érdeklődési köre messze túlmutatott a legtöbb ponyvaregény-íróén: Brown egy életen át érdeklődött a fuvola, a sakk, a póker és Lewis Carroll művei iránt. Brown kétszer nősült, és két fiú apja volt.

"Fredric Brown viszonylag új név az irodalmi rivaldafényben, de máris érezteti a súlyát. A nemrégiben megjelent, nem formabontó első regénye, A mesés klipszalag figyelemre méltó erőpróbája, amely olyan realizmussal és feszültséggel sziporkázik, amire a műfajban sokkal tapasztaltabb írók közül sokan nem voltak képesek. A jellemrajzokkal és atmoszférával teli novellái pedig messze nem a detektívtörténeti magazinokba begyűrűző, megszokott krimi-típusok... Egy krimi-szerkesztő azt jósolta, hogy egy napon Fredric Brownt egy napon általánosan a szakma legjobbjaként fogják elismerni, és ez egy keményvonalas, kritikus szerkesztőtől valóban nagy dicséret.".

-David C. Cooke.

In: Az év legjobb detektívtörténetei - 1947