Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
1548 és 1551 között Németországban és Angliában egyaránt kirobbantak az adiaforákról, vagyis a közömbös dolgokról szóló viták.
Matthias Flacius Illyricus Németországban és John Hooper Angliában egyaránt elutasította többek között ugyanazt a liturgikus ruhát: a surplice-t. Míg Flacius ellenvetései a császári liturgikus követelményekkel szemben nagyrészt kontextuálisak voltak, mivel a miseruhákat és a rítusokat rákényszerítették az egyházra, és egy rekatolizáló program részei voltak, Hooper azért tiltakozott, mert meg volt győződve arról, hogy a vitatott miseruhák és rítusok nélkülözik a bibliai alapot.
A Surplice mögötti ördög bemutatja, hogy míg Flacius az egyedül kegyelemből, egyedül hit által történő megigazulás reformációs elvének védelméért küzdött, Hooper azon reformációs elv védelmére törekedett, hogy egyedül a Szentírás a keresztény tanítás és gyakorlat forrása és normája. Végső soron Flacius több Illést akart, prófétákat, akik egy hűséges maradékot vezetnek, Hooper pedig egy új Jósiást, egy fiatal reformkirályt akart, aki megtisztítja az országot és megfosztja a bálványimádástól.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
