Értékelés:
A könyv részletesen bemutatja a Fülöp-szigetek második világháborús japán invázióját övező eseményeket, de számos problémával küzd, többek között rossz írással, elírásokkal és nyomdahibákkal. Míg egyes olvasók értékes forrást találnak benne a hadtörténelemhez, mások kritizálják olvashatósága és bemutatási hibái miatt.
Előnyök:A történelmi események részletes vizsgálata, áttekinthető térképek, történészek számára jó, egyes olvasók értékes forrásnak találták a hadtörténelem megértéséhez.
Hátrányok:Rosszul megírt reprodukció, rosszul illesztett margók és illusztrációk, számos tipográfiai és helyesírási hiba, nehezen olvasható, alkalmi olvasók számára nem alkalmas, kritika a szerző kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférését illetően.
(12 olvasói vélemény alapján)
Az ezeket az oldalakat olvasó katona jól teszi, ha elgondolkodik a japán szentélyben kiállított kijelentés bölcsességén: "Jaj annak, aki nem ízlelte meg a vereséget." A győzelem túl gyakran vezet túlzott magabiztossághoz, és kitörli a hibák emlékét. A vereség éles megvilágításba helyezi a kudarchoz vezető okokat, és termékeny tanulmányozási területet biztosít azoknak a katonáknak és laikusoknak, akik a múltban keresik a jövőre vonatkozó tanulságokat.
Az államférfi és a tájékozott állampolgár, aki ezeket az oldalakat olvassa, rá fog jönni, hogy katonai eszközeinknek, valamint becsléseinknek és terveinknek mindig egyensúlyban kell lenniük hosszú távú nemzetpolitikánkkal. Ezt a leckét - amelyet a Manilai-öbölbeli csata, az 1898 decemberében aláírt párizsi szerződés, amikor elhatároztuk, hogy megtartjuk a Fülöp-szigeteket, az 1921-22-es washingtoni konferencia és az 1931-es mandzsúriai válság jelzett - Pearl Harbor előtt figyelmen kívül hagytuk. Az eredmény vereség volt a csatatéren és a Fülöp-szigetek elvesztése.
A Fülöp-szigetek bukása című könyv szerzője, Louis Morton a második világháború alatt a tengerentúlon szolgált történész tisztként a Csendes-óceán déli részén és a Fülöp-szigeteken. 1945 óta a hadügyminisztérium hadtörténeti főnöki hivatalának csendes-óceáni részlegének vezetője.
A Duke Egyetemen szerezte meg a filozófia doktora címet, egy amerikai gyarmattörténetről szóló kötet szerzője, és számos katonai ügyekkel foglalkozó cikket írt. E kötet munkálatai 1947-ben kezdődtek.
Az olvasó a Források áttekintése alapján képet kaphat arról, hogy mekkora feladatot jelentett e történet megírása. Orlando Ward vezérőrnagy, az Egyesült Államok hadseregének hadtörténeti főnöke.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)