Értékelés:

R.H. van Gulik „Lore of the Chinese Lute” című könyve alapos és mélyreható tanulmány a guqinról, amely a történelmi kutatást zenei és kulturális elemzéssel ötvözi. A könyv a guqin zene fejlődését és ideológiai jelentéseit vizsgálja a kínai történelem során, így értékes a tudósok, zenészek és a kínai kultúra szerelmesei számára.
Előnyök:A könyvet a mélyreható történelmi kutatások, a lírai meglátások és a szubjektív és objektív elemzéseket ötvöző kiegyensúlyozott nézőpont egyedülálló kombinációjáért dicsérik. Az olvasók nagyra értékelik van Gulik lenyűgöző tájékozottságát a témában, a különböző kulturális és filozófiai hatások összekapcsolásának képességét, valamint az eredeti források fordításokkal való kiegészítését. Az írást élvezetesnek írják le, amely egyszerre nyújt intellektuális kielégülést és gyakorlati útmutatást a kortárs játékosok számára.
Hátrányok:A fő hátrányok közé tartozik a könyv viszonylag magas ára és az a tény, hogy egyes fejezetek a JSTOR-on keresztül online is elérhetők, ami néhány potenciális olvasót arra késztethet, hogy a könyv megvásárlása helyett a letöltést fontolgassa. Továbbá, bár a szerző a könyvet „esszeként” írja le, néhány kritikus megjegyzi, hogy inkább egy értekezéshez hasonlít.
(4 olvasói vélemény alapján)
A lant, a ch'in vagy guqin Kína egyik legrégebbi és legtiszteltebb hangszere. A feljegyzések szerint több mint 2500 éve az irodalmi rétegek kedvence; maga Konfuciusz is nagy szerelmese volt a hangszernek.
Az évszázadok során a kínai irodalmárok életének, ízlésének és időtöltésének reprezentánsa lett. A szóló- és zenekari hangszereléshez való hozzájárulásán túlmenően a lant az idők során rengeteg szimbolikus jelentéssel is gazdagodott. A hangszer ismerete nemcsak az írástudók számára volt fenntartva; úgy vélték, hogy a hangszer tanulmányozása elősegíti a meditációt és a szellemi megvilágosodást.
Bár a lantról jelentős mennyiségű kínai nyelvű szakirodalom született, ez a monográfia az első, amely átfogó képet ad a hangszerről és annak kulturális jelentőségéről angol nyelven. A szerző, aki neves sinológus és nyelvész, korának egyik leghíresebb lantmesterénél tanulta a hangszer játékát.