The Making of Reverse Discrimination: How Defunis and Bakke Bleached Racism from Equal Protection
A The Making of Reverse Discrimination című könyvében Ellen Messer-Davidow friss és éleslátó elemzést nyújt a DeFunis v.
Odegaard (1974) és a Regents of the University of California v. Bakke (1978) jogi-bírói diskurzusáról, az első két olyan ügyről, amely a szakiskolák faji alapú felvételét támadta meg, és amely eljutott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig.
Míg a DeFunis és a Bakke ügyekkel foglalkozó terjedelmes szakirodalom a Legfelsőbb Bíróság fontos alkotmányos kérdésekre adott, korántsem végleges válaszaira összpontosított, Messer-Davidow mindkét ügyet alaposan megvizsgálja az elejétől a végéig. Vizsgálja azt a társadalmi környezetet, amelyben az ügyek lappangtak, a bíróságokon való körútjukat és utóhatásaikat. Elemzése megmutatja, hogy az ügyvédek és bírák hogyan használták a nyelvi és jogi mechanizmusokat arra, hogy a konfliktust egyetlen fehér férfi felvételizőre és egyetlen fehér dominanciájú egyetemi programra szűkítsék, hogy elvethessék a "rendszerszintű rasszizmus" történelmi, szociológiai, statisztikai és tapasztalati tényeit, és ezáltal a "fordított diszkriminációt" mint a jogi elemzés új tárgyát állítsák össze.
A kérelmezők és színes bőrű közösségek érdekeit marginalizáló diszkurzív mechanizmusok feltárásával Messer-Davidow bizonyítja, hogy a tények konstruálása, a precedensek általi érvelés és az alkotmányos elvek felemlegetése több vizsgálatot érdemel, mint amennyit a tudományos irodalomban kaptak. Bár a tények, precedensek és elvek állítólag stabilitást és méltányosságot hoznak a jogba, Messer-Davidow azzal érvel, hogy DeFunis és Bakke fehérközpontú narratívái nem csupán kifehérítették az egyenlő védelem színét, hanem mintául szolgáltak a megerősítő intézkedések elleni tucatnyi projekthez - perek, választói népszavazások, végrehajtási rendeletek -, amelyeket a konzervatív mozgalom szervezetei a következő években indítottak.
