Értékelés:
A „When Art is Fatal: Monomania at its Worst” (Amikor a művészet végzetes: Monománia a legrosszabb formájában) című könyv kritikái kiemelik a művészi megszállottságot és a művészet nevében hozott áldozatokat vizsgáló összetett elbeszélést, különösen Charles Strickland karakterén keresztül, akit lazán Paul Gauguin-re alapoznak. Míg sokan értékelik Maugham írói stílusát és elgondolkodtató témáit, mások kritizálják az elbeszélést átható szexizmust és a főhős mélyen hibásként való ábrázolását.
Előnyök:⬤ Jól megírt próza
⬤ elgondolkodtató témák a művészet és a megszállottság természetéről
⬤ érdekes jellemrajz
⬤ a művészi zsenialitás és az ezzel járó áldozatok mélyreható feltárása
⬤ egyes olvasók szerint lebilincselő és érdekes elmélkedés az életválasztásról.
⬤ Elterjedt szexizmus és elavult nézetek a nemi szerepekről
⬤ néhány olvasó időnként lassúnak találta a tempót
⬤ a főszereplőt szerencsétlen figurának tartották
⬤ kritika a könyv szerkezetével és néhány felesleges fejezettel kapcsolatban
⬤ egyes kiadásokban a nyomtatás minőségével kapcsolatos problémák.
(177 olvasói vélemény alapján)
Ezt a művet a tudósok kulturális szempontból fontosnak ítélték, és az általunk ismert civilizáció tudásbázisának részét képezi.
Ez a mű az Amerikai Egyesült Államokban és valószínűleg más nemzeteknél is "közkincs". Az Egyesült Államokon belül szabadon másolhatja és terjesztheti ezt a művet, mivel egyetlen (egyéni vagy vállalati) jogalany sem rendelkezik szerzői joggal a mű szövegére.
A tudósok úgy vélik, és mi is egyetértünk velük, hogy ez a mű elég fontos ahhoz, hogy megőrizzék, sokszorosítsák és általánosan hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára. Nagyra értékeljük a megőrzési folyamat támogatását, és köszönjük, hogy fontos szerepet játszanak abban, hogy ez a tudás életben maradjon és releváns legyen.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)