Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Az Afrika megpróbáltatásairól szóló népszerű mítosz szerint a kontinens hosszú ideje tartó gyenge gazdasági teljesítménye azt tükrözi, hogy a kontinens vezetői és döntéshozói képtelenek teljesíteni a tartós növekedés eléréséhez szükséges előfeltételek hosszú listáját. Ezek a feltételek állítólag a fizikai és humán tőke szükséges mennyiségétől és minőségétől a megfelelő intézményekig és üzleti környezetig terjednek. Bár intellektuálisan elbűvölő és gyakran elegánsan megfogalmazott, ennek a hagyományos bölcsességnek valójában ellentmondanak a történelmi bizonyítékok és a józan ész. Ez egyfajta intellektuális mimikriát is sugall, amely a jóléthez vezető egyedi utat tételez fel minden ország számára, függetlenül azok fejlettségi szintjétől és gazdasági szerkezetétől.
Valójában az érvelést alátámasztó érv tautologikus, és a belőle levezetett politikai előírások végzetesen teleologikusak: az alacsony jövedelmű országok definíció szerint azok, ahol ezek az összetevők hiányoznak. A mai magas jövedelmű országok egyike sem a növekedési folyamatot a növekedési összetevők "szükséges" és teljes listájával kezdte. Hacsak nem hisszük, hogy az afrikai kontinenst - és a legtöbb fejlődő országot - túlnyomórészt, ha nem kizárólag a szadomazochizmusra hajlamos plutokraták irányítják, akkor a hagyományos nézetet újra kell vizsgálni, meg kell vitatni és meg kell kérdőjelezni.
Ez a kötet - a lOxford Handbook of Africa and Economics második kötete - újraértékeli a kontinensen a függetlenség óta megfigyelhető gazdaságpolitikákat és -gyakorlatokat. Korunk néhány vezető közgazdászának és fejlesztési gondolkodójának elemzéseiből nyújt gyűjteményt, és a nézőpontok és nézetek széles skáláját tükrözi. Afrika potenciális gazdasági erőforrássá válása az elkövetkező években és évtizedekben bőségesen indokolja a könyv terjedelmét és ambícióját.
