The Oxford Handbook of Dance and Theater (A tánc és a színház Oxfordi kézikönyve)

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Oxford Handbook of Dance and Theater

Könyv tartalma:

The Oxford Handbook of Dance and Theater a tánc és a színház metszéspontjairól szóló, határokon átívelő tudományos munkák kritikus tömegét gyűjti össze. A testiséget a tánc- és színházi tudósok és művészek munkáját egyesítő gondolatként, a megtestesülést pedig a hatalmi dinamikák fontos tétekkel járó tárgyalásaként kezelve ezek az esszék a mozgó test politikájára és poétikájára összpontosítanak az előadásban a színpadon és a színpadon kívül egyaránt.

A kortárs színpadi előadások világszerte érdeklődést váltottak ki a tánc és a színház új kísérletei iránt, és ez a kötet ezt az érdeklődést történelmi kontextusba helyezi, más ilyen pillanatok széles körű vizsgálatával: a késő antikvitás pogány pantomimeseitől a kora újkori archívumokon át a bolsevik Oroszországig, a posztszandinista Nicaraguáig, a nemzetközi színpadon játszott kínai operáig, a kortárs flashmobokig és televíziós táncversenyekig. Ideológiai szempontból az esszék többek között a kritikai fajelméletet, az affektuselméletet, a kognitív tudományt, a történetírást, a táncdramaturgiát, a térbeliséget, a nemiséget, a szomatikát, a rituálét és a biopolitikát vizsgálják. Esztétikai szempontból számos műfajt vizsgálnak, mint például a zenés színház, a kortárs tánc, az improvizáció, a kísérleti színház, a televízió, az afrikai totális színház, a modern tánc, az új indiai táncszínház esztétikája, a filantróprodukciók, a butoh, a karnevál, a lovas előadás, a tanszínház, a koreai talchum, a náci mozgáskórusok, a Lindy Hop, a Bomba, a Caroline Masques, a politikai tüntetések és a hiphop.

A kötetben fiatal és tapasztalt tudósok, valamint a tudományterületük élvonalában dolgozó tudósok/gyakorlók innovatív esszéi egyaránt szerepelnek. A kézikönyv olyan esszéket gyűjt egybe, amelyek új betekintést nyújtanak a jól tanulmányozott területekre, megkérdőjelezik a jelenlegi ismereteket, figyelmet fordítanak elhanyagolt gyakorlatokra vagy időbeli pillanatokra, és feltörekvő témákat azonosítanak. Az átfogó eredmény a tánc és a színház szerepének jobb megértése a jelentés performatív előállításában.