Könyv tartalma:
A The Oxford History of the Novel in English egy tizenkét kötetes sorozat, amely az angol nyelvű prózairodalom átfogó, globális és naprakész történetét mutatja be, nagy nemzetközi kutatócsoport által megírva. A sorozat a regények egészével foglalkozik, nem csupán az "irodalmi" regénnyel, és minden kötet tartalmaz fejezeteket a termelés, terjesztés és befogadás folyamatáról, valamint a populáris fikcióról és a fikciós alműfajokról, továbbá felvázolja a főbb regényírók, mozgalmak és irányzatok munkásságát.
Ez a könyv az amerikai szépirodalomról ad számot egy olyan időszakban, amelyet két traumatikus pillanat határolt be: az Egyesült Államok második világháborúba való belépésének előestéje és a Covid-19 világjárvány kezdete. A második világháborút követő időszak vitathatatlanul az amerikai nacionalizmus csúcspontja volt, de az azt követő években az amerikai írók egyre inkább azt a lehetőséget kutatták, hogy az amerikai demokrácia kudarcot vallott, mind otthon, mind külföldön. Nagyon sok író számára, akiknek munkásságát ez a kötet vizsgálja, a "nemzet" eszméje gyanússá vált, ahogyan a "nemzeti irodalom" eszméje is, mint az amerikai írásművészet alapja. Az 1940-es évek utáni írásokat vizsgálva az irodalomtörténész az irodalmi kultúrákon belül egy, a nacionalizmustól a "kozmopolitizmusnak" nevezett irányba történő elmozdulást figyelhet meg, egy olyan perspektívát, amely elősegíti a különböző kulturális terek lakói közötti beszélgetéseket, és amely a különbözőséget inkább lehetőségnek tekinti, amelyet meg kell ragadni, mintsem megoldandó problémának. Ebben az időszakban a regénynek jelentős versenytársa volt az amerikai közönség figyelméért az elbeszélés és a média más formái: a film, a televízió, a képregények, a videojátékok, valamint az internet és a közösségi média különböző formái, amelyeket ez hozott létre. Ha azonban a regény ebben az időszakban "maradék" formává válik, korántsem archaikus.
A regény az elmúlt nyolcvan év során új lendületet kapott mind az új formákkal (például a filmmel, a televízióval, a képregényekkel és a digitális médiával), mind pedig az Egyesült Államokban jellemzően a multikulturalizmushoz kapcsolódó új hangokkal való találkozás révén.
