Értékelés:
A könyv jól megalapozottan és érdekfeszítően mutatja be I. Jakab király erőfeszítéseit, hogy a 17. század elején Észak-Írországban ültetvényt alakítson ki, így értékes forrás mind az általános olvasók, mind a genealógiai kutatások számára.
Előnyök:Jól kutatott, rendkívül olvasmányos, kiválóan alkalmas genealógiai kutatásra, szinte regényszerű elbeszélésmóddal, remek referenciaként szolgál a családtörténetíráshoz.
Hátrányok:A könyv esetleges hátrányairól nem számoltak be.
(4 olvasói vélemény alapján)
I. Jakab uralkodása idején hivatalos tervet dolgoztak ki a nyugat-ulsteri területek „beültetésére”.
Az új telepesek által betelepített tényleges terület azonban ennél sokkal nagyobb volt. Velük együtt újítások is jöttek. A táj radikális átalakulása kezdődött.
A piaci alapú vidéki gazdaság elterjedése a városiasodás látványos növekedését eredményezte. A kifinomultabb szerkezetű állandó lakások sok területen normává váltak, és a városok körül új szántóföldi minták alakultak ki.
A sövénykerítések elterjedése a mezőgazdasági módszerek, a szerszámok, az állatállomány és a földbirtoklási rendszerek terén is újításokat hozott. Elvontabb értelemben a telepesek új nyelvet, új családneveket, új vallást és természetesen a politikai és történelmi hovatartozás megváltozását is magukkal hozták. Az ültetvényes tájról szóló beszámoló megmutatja, hogy a gyarmatosítást a helyszínen nem befolyásolta annyira sem a londoni kormány, sem az új földbirtokosok, mint azt gyakran feltételezik.
A környezeti tényezők fontosabbnak bizonyultak a kialakuló települési mintázat kialakításában, mint a kormányzati ellenőrzés. A szerző azt is bemutatja, hogy a protestáns telepesek és az általuk kiszorított katolikus őslakosok között gyorsan elvetették a keserűség magvait, amelynek következményei a mai napig tartanak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)