The Proletarian Gamble: Koreai munkások a két világháború közötti Japánban

Olvasói vélemények

Kawashima könyve a koreai japán gyarmati időszak mélyreható feltárását nyújtja, a koreai bevándorlók mindennapi tapasztalataira és az elnyomó társadalmi tervezéssel szembeni ellenállásukra összpontosítva. A szerző aprólékosan elemzi a rengeteg dokumentumot, hogy bemutassa a koreai identitás és az ellenséges környezetbe való beilleszkedés összetettségét. A könyv párhuzamot von a kortárs bevándorlási kérdésekkel, így a történelmi kontextuson túl is releváns.

⬤ Kiemelkedő tudományosság, kiterjedt elsődleges forrásanyaggal
⬤ kiemeli a koreai bevándorlók mindennapi diszkriminációját és küzdelmeit
⬤ hangsúlyozza a koreai ellenállást és ellenállóképességet
⬤ releváns párhuzamot von a kortárs bevándorlók problémáival
⬤ erős elméleti keret Marx, Benjamin és Zizek perspektíváit felhasználva
⬤ erősen ajánlott a téma iránt érdeklődőknek.

Egyes olvasók számára a részletgazdagság talán nyomasztó lehet; az elemzés teljes körű megértéséhez szükség lehet az elméleti keretek háttérismeretére.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Proletarian Gamble: Korean Workers in Interwar Japan

Könyv tartalma:

Az 1920-as és 1930-as években a koreaiak alkották a legnagyobb gyarmati munkaerőt a császári Japánban. A koreai mezőgazdasági nyomor Szküllája és a japán ipari depresszió Kharübdise közé szorulva a koreai parasztok a munkaerő- és lakáspiacok rendkívüli instabilitása közepette érkeztek japán földre.

A The Proletarian Gamble című könyvben Ken C. Kawashima azt állítja, hogy a függő munka a kapitalista árugazdaságok egyik meghatározó jellemzője. Vizsgálja, hogy a koreai munkások munkaereje Japánban hogyan vált árucikké, és hogy ezek a munkások hogyan küzdöttek a rasszista és kontingens cserefeltételek ellen, és hogyan küzdöttek az intézményesített rasszizmus ellen.

Kawashima a két világháború közötti Japánból származó, eddig nem látott archív anyagokra támaszkodva írja le, hogyan küzdöttek a koreai bevándorlók a különböző toborzási gyakorlatok, a tisztességtelen és diszkriminatív bérek, a hirtelen kirúgások, a rasszista lakhatási gyakorlat és a túlzott bürokratikus bürokrácia ellen. Bemutatva, hogy nem létezett egyetlen koreai "kisebbség", feltárja, hogy a koreaiak hogyan használták ki koreai társaikat, és hogyan működött közösségük rétegződése az állam és a tőke javára.

Kawashima azonban azt is leírja, hogy amikor a vándormunkások szerveződtek - például amikor a Rōsō (a legnagyobb koreai kommunista szakszervezet Japánban) és a Zenkyō (a japán kommunista szakszervezet) tagjaivá váltak -, különböző küzdelmeiket egy közös cél érdekében egyesítették. A The Proletarian Gamble című könyvében a koreai vendégmunkások tapasztalatainak elemzése a kapitalista árugazdaságok alapvető természetének, valamint a proletariátus, a népességfelesleg, az áruforgalom és az államhatalom analitikus kategóriáinak sokkal szélesebb körű újragondolása felé nyit.