Az erőszak a huszadik században a háborús hatalmak és a tekintélyelvű és/vagy totalitárius rendszerek által a közép- és kelet-európai társadalmakra gyakorolt erőszakot és az etnikai, társadalmi és nemzeti csoportok közötti fegyveres konfliktusokat, valamint e két jelenség kölcsönhatását elemzi.
A huszadik század folyamán Közép- és Kelet-Európát különösen keményen sújtotta a háború, az erőszak és az elnyomás: a Balkánon fegyveres konfliktusok voltak a korszak elején és végén, és a két világháború között. E teljes körű háborúk árnyékában az etnikai, társadalmi és nemzeti konfliktusok felerősödtek, új formát öltöttek és erőszakosan játszódtak le. A két háború közötti időszakban olyan tekintélyelvű államok alakultak ki, amelyek hatalmi igényüket a politikai ellenfelekkel szembeni folyamatos erőszakkal érvényesítették, etnikai, nemzeti és társadalmi csoportokat bélyegeztek meg, és maguk is felforgató vagy terrorista technikákkal harcoltak ellenük. Ez a kötet kifejezetten a fizikai erőszakra összpontosít: háború és polgárháború, etnikai tisztogatás, szisztematikus éheztetési politika, deportálások és kitelepítések, kényszermunka és börtöntáborok, állambiztonsági üldözés - például az intenzív megfigyelés, amely óriási hatással volt az érintettek életére -, valamint a kormányzati elnyomás és a militáns ellenállás egyéb formái. Földrajzilag Fehéroroszország és Ukrajna nyugati régióit tekinti a szélsőséges erőszak helyszíneinek, amelyek érezhető hatást gyakoroltak a szomszédos közép- és kelet-európai országokra is.
A huszadik századi Közép- és Kelet-Európáról szóló négykötetes sorozat befejező kötete a huszadik századi Közép- és Kelet-Európát bemutató kötet, amely az e komplex régió erőszakos cselekményei iránt érdeklődők első számú forrása.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)