Értékelés:
A könyv az anyagiság és a digitalitás kapcsolatát vizsgálja, és az információs rendszerek használatának és reprezentálásának árnyalt megértését szorgalmazza. A könyv a technológia és a csapatok iránt érdeklődő tudósok és szakemberek számára ajánlott, bár egyes olvasóknak talán kevésbé felel meg az elvárásaiknak.
Előnyök:⬤ Mély tudományos perspektívát kínál az anyagiság és a digitalitás témakörében
⬤ releváns esettanulmányokat tartalmaz
⬤ előremozdítja a tudományos diskurzust
⬤ a kapcsolódó területek számára kötelező olvasmánynak számít.
⬤ Lehet, hogy nem felel meg minden olvasó elvárásainak az információ fizikai reprezentációjával kapcsolatban
⬤ a nem szakemberek számára sűrű és technikai jellegű lehet
⬤ egyes fejezeteket unalmasnak vagy irrelevánsnak tartanak
⬤ nem egyértelmű a célközönség.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Stuff of Bits: An Essay on the Materialities of Information
Érvelés arról, hogy az információ anyagi elrendezése - az információ ábrázolásának és értelmezésének módja - jelentősen befolyásolja az információval és az információs rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatainkat.
A digitális tapasztalatainkat benépesítő virtuális entitások, mint például az e-könyvek, virtuális világok és online áruházak mögött nagyméretű fizikai infrastruktúrák állnak, mint például szerverfarmok, optikai kábelek, erőművek és mikrohullámú összeköttetések. De a digitális életet az anyagi korlátok egy másik területe is alakítja: a táblákra felvázolt, szoftverekbe kódolt, adatbázisokban tárolt, számítógépes memóriába töltött és hálózatokon továbbított digitális reprezentációk. Ezek a digitális reprezentációk kódolják mindennapi világunk aspektusait, és teszik azokat elérhetővé a digitális feldolgozás számára. Ezeknek a reprezentációknak a korlátai és kapacitásai jelentős következményekkel járnak a digitális társadalomra nézve.
A The Stuff of Bits című könyvében Paul Dourish a digitális tárgyak sajátos anyagiságát vizsgálja. Négy esettanulmányt mutat be: az emulációt, azaz egy "virtuális" számítógép létrehozását egy másik számítógépen belül; a digitális táblázatkezelést és annak szerepét a szervezeti gyakorlatban; a relációs adatbázisokat és az "adatbázisba helyezhető" kérdését; valamint a digitális hálózatok fejlődését és a hálózati protokollok reprezentációs következményeit. Ezek az esettanulmányok azt mutatják, hogy a materialista megközelítés hogyan kínálhat belépési pontot a tágabb értelemben vett kérdésekhez - a hatalom, a politika és a politika kérdéseihez a digitális birodalomban.
