Értékelés:

A regény az 1835-ös New York-i Uticában játszódik, és a rabszolgaság, az erkölcs és az abolicionista mozgalomhoz kapcsolódó összetett társadalmi kérdésekkel szembesülő szereplők témáit járja körül. A regényt széles körben dicsérték a karakterek fejlődése, a lebilincselő történetmesélés és a történelmi pontosság miatt, az olvasók pedig nagyra értékelték az érzelmi mélységét és a kortárs egyenlőségi kérdésekkel kapcsolatos relevanciáját. Néhány olvasó azonban úgy találta, hogy a történet egyes részei túlságosan mélyen belemerülnek a romantikába, ami rontja az általános elbeszélés minőségét.
Előnyök:Magával ragadó karakterek, jól kutatott történelmi kontextus, érzelmi mélység, lebilincselő cselekmény, könnyen olvasható, lebilincselő, erős reakciókat kiváltó történet. Sok olvasó nehezen tudta letenni, és a témák és a karakterek fejlődése magával ragadta őket.
Hátrányok:Néhányan a romantikus mellékszálat a vége felé túlzottnak találták, ami a lapozáshoz vezetett. Emellett a könyv fizikai állapotával kapcsolatban is voltak problémák, mivel néhány olvasó azt tapasztalta, hogy a könyv lapjai kiakadtak.
(40 olvasói vélemény alapján)
A rabszolgaság elleni izgalom 1835-ben Uticát is megrázza, amikor egy fiatal menyasszony felfedez egy rabszolgasorban élő családot, akik a fészerében rejtőzködnek, és ezzel rég eltemetett családi titkok feltárását indítja el.
Ebben az ékesszóló debütáló regényben a szereplők sokszínű szereplőgárdája megtestesíti korának és környezetének politikai, osztály- és faji felfordulásait, és mindezt élő helyi színekben teszi... (Egy) erőteljes pillantás az emancipáció előtörténetére.
-- Kirkus Reviews
Potens... A könyv leírásai brutálisak, sürgetőek és valósághűek... A szövevényes, kapcsolatokra épülő történelmi regényben, A harmadik Galway asszonyban a szereplők megkérdőjelezik a polgári engedetlenséget és az abolicionizmust; megtanulnak együttérzőnek is lenni.
-- Foreword Reviews
Az Utica környéki születésű és helytörténész Sinnott mély ismeretei a New York állam északi részén működő abolicionista mozgalomról tájékoztatják ezt az árnyalt ábrázolást a fehér ambivalenciáról és a rabszolgaság-ellenes aktivizmusról.
-- Booklist
Sinnott gazdag történetet kínál a bimbózó abolicionista mozgalomról.
-- Publishers Weekly
Sinnott izgalmas regénye az északi fehér közömbösséget vizsgálja Amerika eredendő bűne iránt. A fájdalmas múlt feltárásával gyönyörű, időszerű és felemelő könyvet alkotott, felejthetetlen karakterekkel, akik nem hagynak nyugodni.
-- Donna Hylton, az Egy kis darab fény: Emlékirat a reményről, a börtönről és a meg nem kötött életről szerzője.
Deirdre Sinnott egy rendkívüli író, akinek a szeme semmit sem hagy ki. Ezt a lebilincselő történetet kötelező olvasmány -- és nem is lehetne időszerűbb.
-- David Black, díjnyertes újságíró, regényíró, forgatókönyvíró és producer.
Az 1830-as évek közepén a New York-i Uticában zajló gyors tempójú kirándulás, A harmadik Mrs. Galway a New York-i Rabszolgaság-ellenes Társaság elleni lázadások igaz életét mutatja be. Deirdre Sinnott élénk és élvezetes prózával eleveníti meg a felszabadulás történetét.
-- Paul Stewart, a Underground Railroad History Project társalapítója.
A harmadik Mrs. Galway romantikát, kalandot és megrendítő családi drámát kínál az olvasóknak, miközben betekintést nyújt a polgárháború előtti rabszolgaságellenes attitűdök összetettségébe is. Ez a történelmi lapozgatókönyv egyszerre felvilágosít és szórakoztat.
-- Barbara Weisberg, a Talking to the Dead: Kate and Maggie Fox and the Rise of Spiritualism szerzője.
Deirdre Sinnott történelmi pontossággal eleveníti fel a szabadságkeresők és rabszolgafoglyok meglepő drámáját Oneida megyében. Ez a könyv úgy eleveníti meg a régió történelmét és a Földalatti Vasút tágabb értelemben vett jelenségét, ahogyan az utcatáblák és nyilvános előadások nem képesek.
-- Jan DeAmicis, az Oneida Megyei Szabadságösvény Bizottság társelnöke.
1835-ben járunk a New York állambeli Uticában, és az újdonsült feleség, Helen Galway felfedez egy titkot: a férje háza mögötti kunyhóban két, rabszolgasorból megszökött ember rejtőzik. Hirtelen a korszak legnagyobb erkölcsi dilemmájának középpontjába kerül: legyen "jó feleség", és jelentse a szökevényeket? Vagy szembeszáll a konvenciókkal, és a segítségükre siet?
Otthonában Helent kísérti az előző Mrs. Galway, aki nemrég elhunyt, de még mindig nyomasztóan jelen van. Férjét, aki egy részeg bukás következtében megsérült a lováról, egy kétes ambíciókkal rendelkező orvos segíti, aki szigorúan szemmel tartja Helent. A háztartási dolgokért Maggie felel - aki korábban a Galway család rabszolgája volt, és akkor szabadult fel, amikor nyolc évvel korábban New Yorkban eljött a felszabadítás.
Az Uticába érkező, a New York Állami Rabszolgaságellenes Társaságot alapító abolicionistákat a helyi lapok azzal vádolják, hogy az alkotmány árulói. Mindenki veszélyes döntésekkel szembesül, miközben ebben a hevesen felfokozott személyes és politikai helyzetben tájékozódik.