Értékelés:
A George Sturt által írt „The Wheelwright's Shop” című könyvről szóló kritikák kiemelik a gazdag elbeszélést, amely a 19. századi vidéki Anglia kézművességének lényegét ragadja meg. A könyv egyszerre nyújt technikai betekintést a kerékkészítésbe és megható társadalmi kommentárt egy eltűnőben lévő életmódról. Miközben sok olvasó dicsérte a könyv ékesszóló prózáját és történelmi jelentőségét, jelentős panaszok érkeztek a rövidített változatok elérhetőségére, amelyekből hiányzik a lényeges tartalom.
Előnyök:⬤ Intelligens és jól megírt; a kézművesség nosztalgikus szemléletét ragadja meg.
⬤ Gazdag leírások a szereplőkről és az életről egy angol kisvárosban.
⬤ Részletes technikai betekintés a kerékgyártás folyamatába.
⬤ A hagyományos famegmunkálás és a kézművesség iránt érdeklődők számára.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a kézműves munkától az iparosodásig tartó átmenetről.
⬤ Több olvasó a teljes szöveg helyett rövidített változatot kapott, ami csalódást okozott.
⬤ Néhányan inkább a hogyan kell használni tartalomra számítottak, mint az elbeszélésre.
⬤ A tartalom mélységének teljes megértéséhez szükség van a famegmunkálás ismeretére.
(32 olvasói vélemény alapján)
Bár először 1923-ban jelent meg, az olvasó számára, aki most ismerkedik a könyv lapjaival, a The Wheelwright's Shop újdonságnak tűnhet. A könyv George Sturt harmadik generációs angol kerekesmester életét és munkáját írja le a XIX.
század vége felé - nem sokkal azelőtt, hogy a hatékonyság és a méretgazdaságosság vált volna az egyetlen tényezővé, amely a kézművesek termelési módszereit és személyes értékeit meghatározta. Mint egy régmúlt kor látogatója, Sturt egy olyan társadalmi közeget ír le, ahol a kézművesség, a munka, a művészet és az élet még összefonódott - és nem különült el egymástól elszigetelt szférákba.
A The Wheelwright's Shop egyszerre nyújt technikai elemzést főhőse mesterségéről és festői beszámolót az ilyen kézművesek mindennapi életéről a századfordulós Angliában - miközben csendesen siratja mindkettő elvesztését. A könyv felkavaró beszámolója az általunk elhagyott „igazi munkáról”, valamint az azt kísérő nyugodt békéről és egyszerűségről egyre többeket inspiráljon arra, hogy kreatív alternatívákat keressenek a zsibbasztó munkakörülményekkel szemben, és hogy újjáéledjen a munka szellemi méltósága.
