The Whole Picture: A múzeumainkban található művészet gyarmati története és miért kell beszélnünk róla

Olvasói vélemények

Alice Procter „The Whole Picture” című könyve a múzeumokban található műtárgyak összetett történetét vizsgálja, kiemelve a tárgyak megszerzésének és bemutatásának gyarmati narratíváit és kulturális vonatkozásait. Míg sok olvasó dicséri, hogy a könyv egyenes és elgondolkodtató módon közelíti meg ezeket az érzékeny témákat, a szerző politikai álláspontját és a képi anyagok hiányát illetően a könyves kiadásban felmerül néhány kritika.

⬤ Egyszerű és elgondolkodtató megközelítés a múzeumi etika és a műtárgyak története témakörében.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy újragondolják a művészettel és a múzeumokkal való kapcsolatukat.
⬤ Sűrűn tartalmaz fontos információkat, amelyek hozzájárulnak a gyarmatosításról a művészetben folyó vitákhoz.
⬤ Jól kutatott és közérthető stílusban íródott, ami mind a szakértők, mind az általános olvasók számára élvezetessé teszi a könyvet.
⬤ Értékes forrás művészeti szakemberek, pedagógusok és a kulturális narratívák iránt érdeklődők számára.

⬤ Néhány olvasó kissé nehézkesnek és sűrűnek találja az írást, ami időnként kihívássá teszi az olvasást.
⬤ A paperback kiadásból hiányoznak a hivatkozott műalkotások képei, ami rontja az általános élményt.
⬤ A szerző politikai nézeteit kritika éri, egyesek szerint ez háttérbe szorítja a témát.
⬤ Aggodalmak a szerző érvelésében és művészetkritikai megközelítésében tapasztalható elfogultsággal kapcsolatban.

(18 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Whole Picture: The Colonial Story of the Art in Our Museums & Why We Need to Talk about It

Könyv tartalma:

Ha azt hiszed, hogy a művészettörténetnek sápadtnak, férfiasnak és poshadtnak kell lennie - gondold újra.

Vissza kellene-e adni a múzeumoknak a márványokat? Lehetséges-e egyáltalán "dekolonizálni" galériáinkat? A Rodosznak el kell buknia?

A Fekete Párducban szereplő ellopott wakandai műalkotásoktól kezdve Emmanuel Macron nemrégiben tett kötelezettségvállalásán át a műkincsek visszaszolgáltatásáig, valamint Beyonc és Jay Z provokatív, a Louvre-ban forgatott klipjéig, a körülöttünk lévő művészethez való viszonyunk dekolonizációjának kérdése gyorsan teret nyer. Az emberek ráébrednek a világ műgyűjteményeinek mocskos történetére, és nehéz kérdéseket kezdenek feltenni azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a múzeumok jövője.

A The Whole Picture című könyvben Alice Procter művészettörténész és Uncomfortable Art Tour idegenvezető kézikönyvet ad ahhoz, hogy dekonstruáljuk mindazt, amit eddig tudni véltünk a művészetről, és kitöltsük az üres helyeket azokkal a történetekkel, amelyek évszázadok óta kimaradtak a művészettörténeti kánonból.

A könyv négy időrendi szakaszra tagolódik, amelyek négy különböző művészeti térről kapták a nevüket:

A palota

Az osztályterem

Az emlékmű.

A játszótér

Mindegyik rész öt különböző műalkotás lenyűgöző és gyakran megdöbbentő történetét dolgozza fel, köztük azt a propagandafestményt, amellyel a Kelet-indiai Társaság indokolta indiai uralmát; a maori mokomokai koponyákat, amelyekkel az európaiak "műtárgyként" kereskedtek és gyűjtöttek; valamint Kara Walker A Subtlety című vitatott kortárs szobrát, amely kérdéseket vetett fel a művészethez való "megfelelő" viszonyulással kapcsolatban. Ezeken a történeteken keresztül Alice rávilágít a mai művészeti ipar mögött megbúvó gyarmati narratívára, és a művészetről való gondolkodás és látás különböző módjait javasolja a modern világban.

The Whole Picture egy nagyon szükséges provokáció arra, hogy kritikusabban tekintsünk a művészetről szóló elfogadott narratívákra, és újragondoljuk és megzavarjuk azt a módot, ahogyan a művészetet bemutató múzeumokkal és galériákkal kapcsolatba kerülünk.