Értékelés:
A The Wilderwomen egy mágikus realista regény, amely Zadie és Finn testvéreket követi, akik útnak indulnak, hogy megtalálják az évekkel ezelőtt eltűnt édesanyjukat, Norát. Útjuk során a nővérek szembesülnek a múltjukkal, eligazodnak különleges képességeikben, és újra kapcsolatba kerülnek egymással. A történetet dicsérik a lírai írásmód, a jól kidolgozott karakterek és a családi dinamika feltárása miatt, bár egyes olvasók szerint a cselekmény lassú és nem zárul le.
Előnyök:⬤ Magával ragadó írói stílus, lírai prózával.
⬤ Erős jellemfejlődés, különösen a nővérek és egyedi képességeik tekintetében.
⬤ A nővérek közötti érzelmi utazás és kapcsolati dinamika lenyűgöző.
⬤ A mágikus realizmus szeszélyes és bájos elemei fokozzák a történetmesélést.
⬤ Az emlékezetes mellékszereplők hozzájárulnak az elbeszélés gazdagságához.
⬤ A cselekményt néha lassúnak és kanyargósnak érzem, és időnként elveszíti a fókuszt.
⬤ Néhány olvasó több magyarázatra vagy lezárásra vágyott, különösen a befejezést és Nora karakterét illetően.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a történet egyes részei ismétlődnek, vagy hiányzik belőle az izgalom.
⬤ A leírásokat néha túlzónak találták, ami rontotta az általános olvasásélményt.
(132 olvasói vélemény alapján)
A kiválóan megrajzolt karakterek valósághűen és szívvel töltik meg Lang rendhagyó cselekményét, és arra ösztönzik az olvasót, hogy elgondolkodjon azon, vajon a világ vajon nem idegenebb és szebb-e, mint amilyennek látszik. Pezsgő, éteri és csodával teli. -- Kirkus (csillagos kritika)
Lang melankolikus, atmoszférikus írása tökéletes alaphangot ad a Wilder nővérek rejtélyének megfejtéséhez. Az eredmény egy hangulatos természetfeletti kirándulás, amely tökéletes egy őszi estére. -- Publisher's Weekly
Az Ohioana Book Award-döntős Ruth Emmie Lang a The Wilderwomen című könyvében visszatér a rendkívüli képességekkel rendelkező hétköznapi karakterek új szereplőgárdájával.
Öt évvel ezelőtt Nora Wilder eltűnt. Két lánya közül az idősebbiknek, Zadie-nek előre kellett volna látnia, mert ő szó szerint látja a dolgokat. De még a látnoki képességei sem tudták megakadályozni, hogy anyjuk egy reggel eltűnjön.
Zadie elhidegült húga, Finn nem lát a jövőbe, de hihetetlenül jó memóriája van, olyannyira, hogy nemcsak a saját emlékeire emlékszik, hanem a mások által hátrahagyott emlékek visszhangjaira is. Az érettségi bulijának délutánján Finnt egy olyan "visszhang" ragadja meg, amely minden eddiginél erősebb: egy nő egy általa felismert dalt énekel, egy madárról szóló dalt...
Amikor Finn egyedül ébred egy madárházban, és fogalma sincs, hogyan került oda, rájön, kihez tartozik az emlék: Nora.
Most már Finnen múlik, hogy meggyőzze a húgát arról, hogy nemcsak hogy az anyjuk még mindig odakint van, de azt is akarja, hogy megtalálják. Zadie jobb belátása ellenére ő és Finn nekivágnak az országútnak, és Finn visszhangjait felhasználva követik Nora nyomát, hogy felfedezzék a választ a kérdésre, amely évek óta kísérti őket: Miért ment el Nora?
De minél több időt tölt Finn az anyjuk múltjában, annál nehezebben tér vissza a jelenbe, annál nehezebben tér vissza önmagához. Ahogy Zadie érzi, hogy a húga kezd elillanni, el kell döntenie, milyen messzire hajlandó elmenni, hogy megtalálja az anyjukat, tudván, hogy ha rosszul dönt, mindkettőjüket végleg elveszítheti.
