The Women's March: Az 1913-as női választójogi felvonulás regénye

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kapott, az olvasók dicsérték az alapos kutatást és a történelmi ismereteket, különösen a női választójoggal kapcsolatban. Sokan azonban úgy találták, hogy a könyv túlságosan részletgazdag és kevéssé elbeszélhető, ami egyesek számára kevésbé élvezetes olvasmányélményt jelentett.

Jól kutatott, informatív a női választójogi mozgalomról, inspiráló, erős írás, történelmi perspektívát nyújt, fontos szereplőket mutat be, és hozzájárul a női jogok és a szavazás történetének megértéséhez.

Úgy olvasható, mint egy tényirodalom vagy tankönyv, elakad a túlzott részletességben, egyesek ismétlődőnek vagy merevnek találták, kihívást jelentett a szereplőkkel való kapcsolatteremtés, és egyes olvasók számára nem volt elég magával ragadó.

(57 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Women's March: A Novel of the 1913 Woman Suffrage Procession

Könyv tartalma:

Jennifer Chiaverini, a New York Times bestsellerszerzője visszatér a The Women's March című regényével, a női választójogi mozgalom lebilincselő történelmi regényével, amelyet három bátor nő ihletett, akik bátran kockáztatták életüket és szabadságukat a szavazati jog elnyeréséért folytatott harcban.

A huszonöt éves Alice Paul visszatér szülőföldjére, New Jerseybe, miután több évet töltött a nagy-britanniai választójogi mozgalom frontvonalában. A börtönbüntetéstől és az éhségsztrájkoktól legyengülve mégis eltökélt szándéka, hogy felélénkítse a hazájában stagnáló választójogi mozgalmat. Kilenc állam már megadta a nőknek a választójogot, de csak egy alkotmánymódosítás biztosíthatja a szavazati jogot mindenki számára.

Hogy támogatást szerezzen a kampánynak, Alice pompás felvonulást szervez a washingtoni Pennsylvania Avenue-n, egy nappal a megválasztott elnök, Woodrow Wilson beiktatása előtt, aki határozottan a nők ellen van.

A menethez csatlakozik a harminckilenc éves New York-i Maud Malone, könyvtáros, a nők és a munkások jogainak szószólója. Maud ír bevándorlók lányaként hírnevet szerzett - és büntetett előéletű -, mert megzavarja a politikusok beszédeit olyan éles kérdésekkel, amelyeket azok inkább figyelmen kívül hagynának.

Ida B. Wells-Barnett polgárjogi aktivista és újságíró elhatározza, hogy a színesbőrű nőket is be kell vonni a menetbe - és a javasolt módosításba. A Mississippiben rabszolgaként született Ida aggódik, hogy a fehér szüfrazsettek kizárhatják a fekete nőket, ha ez a saját érdekeiket szolgálja.

1913. március 3-án kezdetét veszi a dicsőséges felvonulás, de a hanyag rendőrség hagyja, hogy harcias férfiak hatalmas tömegei elállják a felvonulás útvonalát - lövöldöznek, fenyegetőzni kiabálnak, bántalmazzák a felvonulókat -, ami nemcsak a tüntetés sikerét, hanem a nők életét is veszélyezteti.

A valós események által inspirált A nők menete lenyűgöző beszámolót nyújt az amerikai történelem egy döntő fontosságú, de kevéssé emlékezetes pillanatáról, a nők jogaiért folytatott küzdelem fordulópontjáról.