Értékelés:
A könyv mély betekintést nyújt a fekete halál Nyugat-Eurázsiára gyakorolt történelmi hatásaiba, különösen az erőforrások elérhetősége és az innováció szempontjából. Bár a makrotörténelem iránt érdeklődők számára ambiciózus és informatív, egyes olvasók szerint sűrű és szakzsargonnal teli, ami az alkalmi olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi. Emellett jelentős kritikákat fogalmaznak meg az Izraellel kapcsolatos történelmi elbeszélések kezelésében tapasztalható elfogultságok miatt.
Előnyök:⬤ Mély betekintést és elgondolkodtató gondolatokat kínál, amelyek megváltoztathatják a nézőpontokat.
⬤ Informatív és szórakoztató a makrotörténelem és a nagy történelmi elméletek iránt érdeklődők számára.
⬤ Fontos kérdéseket vet fel a nagy események, különösen a fekete halál történelmi jelentőségével kapcsolatban.
⬤ Sűrű és szakzsargonnal teli, ami megnehezíti az alkalmi olvasók számára az elköteleződést.
⬤ Sok összetett elméletet és kiterjedt lábjegyzeteket tartalmaz, amelyek egyes olvasókat túlterhelhetnek.
⬤ Izraellel kapcsolatos elfogultságot és kihagyásokat kritizál, ami aggályokat vet fel a történelmi pontossággal és hitelességgel kapcsolatban.
(4 olvasói vélemény alapján)
The World the Plague Made: The Black Death and the Rise of Europe
Egy úttörő történet arról, hogy a fekete halál hogyan váltott ki forradalmi változásokat a középkori világban, és hogyan vezette be a modern korszakot a középkorban.
1346-ban katasztrofális járvány sújtotta Európát és szomszédait. A fekete halál emberi tragédia volt, amely hirtelen egész népességeket felére csökkentett és mérhetetlen szenvedést okozott, de egyúttal soha nem látott mértékű kulturális és gazdasági megújulást is hozott. A The World the Plague Made (A világ, amelyet a pestis teremtett) panorámatörténet arról, hogy a bubópestis hogyan forradalmasította a munkát, a kereskedelmet és a technológiát, és hogyan teremtette meg a terepet Európa globális terjeszkedéséhez.
James Belich évszázadokon és kontinenseken keresztül vezeti át az olvasót, hogy új megvilágításba helyezze a történelem egyik legnagyobb paradoxonát. Miért kezdődött Európa drámai felemelkedése a fekete halál nyomán? Belich bemutatja, hogy a pestis hogyan duplázta meg az egy főre jutó adottságokat, miközben megtizedelte a lakosságot. Sokkal több ember rendelkezett szabadon felhasználható jövedelemmel. Megnőtt a kereslet a selyem, a cukor, a fűszerek, a szőrmék, az arany és a rabszolgák iránt. Európa terjeszkedett, hogy kielégítse ezt a keresletet - és a pestis biztosította az eszközöket. A munkaerőhiány a víz- és szélerő, valamint a puskapor nagyobb mértékű felhasználására késztette a lakosságot. Az olyan technológiákat, mint a vízzel működő kohók, a nagy ágyúval felszerelt gályák és a muskéták, a pestis gyorsította fel. Az ágyúk és a gályák személyzetét az "eldobható férfiak" új "legénységi kultúrája" jelent meg.
Nyugat-Európa felemelkedését globális kontextusba helyezve Belich bemutatja, hogy a Közel-Kelet és Oroszország hatalmas birodalmai is virágoztak a pestis után, és hogy az európai terjeszkedés mélyen összefonódott a kínaiakkal és más népekkel szerte a világon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)