Rehema Njambi az identitást, a hitet, a nőiességet és - mindenekelőtt - a cselekvőképességet boncolgatja verseiben, amelyeket részben a körülötte élő fekete, főként afrikai nőkkel folytatott beszélgetések ihlettek.
A patriarchális társadalmakkal szembeni csendes ellenállással átitatott Njambi debütáló gyűjteménye óda az őt felnevelő nőkhöz, az ő erejükhöz és ahhoz, hogy képesek megtartani, fenntartani és meggyökerezni a hitükben. A versekben felhangzik az otthonról alkotott elképzelésük, és a hovatartozás, amelyet szeretnének átadni lányaiknak.