Thomas Hoccleve: Religious Reform, Transnational Poetics, and the Invention of Chaucer
Ez a könyv a késő középkori angol író, Thomas Hoccleve munkásságát vizsgálja. Rávilágít Hoccleve művei során vallásos író szerepére: olyan egyéniség, aki komolyan foglalkozik az eretnekség és az egyházi reform dinamikájával, aki hozzájárul a népi áhítatírás hagyományaihoz, és aki felveti azt a kérdést, hogy a kereszténység hogyan nyilvánul meg személyes és politikai szinten egyaránt.
A tanulmány Hoccleve költői közvetítő szerepére utal, aki képes közvetíteni az egyre harcosabbá váló angol egyház és a kialakulóban lévő angol irodalmi hagyomány között, és kiemeli Hoccleve szerepét Chaucer alakjának átalakításában a 15. század első évtizedeiben. Amellett érvel, hogy a Hoccleve Regiment of Princes című művében bemutatott Chaucer-változat - fennkölt, jámbor és feltűnően vallásos - nem egy előre kialakított műalkotás, hanem inkább Hoccleve találmánya; és rámutat azokra az egyházi, politikai és irodalmi összefüggésekre, amelyek Chaucer e változatát lehetővé és szükségessé teszik.
Ez a tanulmány Hoccleve teljesítményét transznacionális költői kontextusban is elhelyezi - francia és olasz előzményeket kínál Hoccleve Chaucer moralizálásához, miközben megvizsgálja a kortárs francia költészet hatását Hoccleve munkásságára. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy újragondoljuk Hoccleve szerepét az angol irodalmi hagyományon belül, és jobban megértsük, hogyan jelenik meg az eretnekség és a vallási reform a késő középkori költészetben; és árnyaltabb kontextust biztosít számunkra Chaucer irodalmi "atyafiguraként" való pozicionálásához ebben az időszakban.