Tiszta föld, valóságos világ: Modern buddhizmus, japán baloldaliak és az utópisztikus képzelet

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Pure Land, Real World: Modern Buddhism, Japanese Leftists, and the Utopian Imagination

Könyv tartalma:

Közel ezer éven át Amida Tiszta Földje, a tökéletes könnyedség és egyenlőség paradicsoma volt a japán képzeletben keringő közös boldogság legerősebb képe. A tizenkilencedik század végén néhány buddhista gondolkodó megpróbálta újraértelmezni a Tiszta Földet oly módon, hogy az a modern Japánhoz is szóljon. Erőfeszítéseik olyan módon jártak sikerrel, amit nem tudtak előre látni. A háborús évek alatt Kawakami Hajime közgazdász, Miki Kiyoshi filozófus és Ienaga Saburō történész - baloldali gondolkodók, akik nem rendelkeztek különösebb doktrinális képzéssel és nem voltak szoros kapcsolatban egyetlen buddhista intézménnyel sem - a száműzetésben élő Shinran modernizált képeit és a transzcendens nyugati Paradicsomot használták fel, hogy ellenálljanak a polgáraira egyre nagyobb erővel nehezedő állam követeléseinek. A Pure Land, Real World című kötet először dolgozza fel e három jelentős alak vallási gondolkodását angol nyelven.

Kawakami a vallás felé fordult, miután bebörtönözték a Japán Kommunista Pártban való részvétele miatt, és a két igazság shinshū képét kölcsönözve azt állította, hogy a buddhista jognak és a marxista társadalomtudománynak egymást kell erősítenie, mint a madár két szárnyának. Miki, a Kiotói Iskola tagja, aki a börtönből a trónörökös agytrösztjébe került, majd vissza, Shinran vallását a proletariátushoz tartozó vallásként azonosította: Számára Shinran követése és a földi buddhaország felépítésén való munkálkodás a társadalmi forradalom megvalósításával volt egyenértékű. És Ienaga megértése a Tiszta Földről - mint a tagadás logikájának kikristályosodása, amely aláás minden valós hatalmi struktúrát - táplálta az állami cenzúra elleni harcát, ahogyan szerinte ez tette lehetővé Shinran számára, hogy szembeszálljon a világ szenvedésével.

A Tiszta Föld hagyományának ilyen értelmezései sajátosak - talán még eretnekek is -, de ugyanazzal a vibráló erővel hatnak, ami a középkori Tiszta Föld-hitet jellemezte. Az innovatív és üdítően hozzáférhető Tiszta föld, valóságos világ című könyv megmutatja, hogy a Tiszta föld hagyománya mély és meglepő módon tájékoztatta a huszadik századi japán gondolkodást, és azt sugallja, hogy ugyanezt megteheti a huszonegyedik századi gondolkodók számára is. A Tiszta Föld utópizmus kritikai ereje még nem merült ki.