Titkok és kémek: Az Egyesült Királyság hírszerzési elszámoltathatósága Irak és Snowden után

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Secrets and Spies: UK Intelligence Accountability After Iraq and Snowden

Könyv tartalma:

Annak vizsgálata, hogy a hírszerzési szakemberek hogyan látják az elszámoltathatóságot a XXI. századi politika kontextusában

Hogyan vonhatják felelősségre a demokratikus kormányok a hírszerző és biztonsági ügynökségeket, ha tevékenységük nagyrészt titkos? Ez a könyv az Egyesült Királyságot esettanulmányként használva foglalkozik ezzel a kérdéssel, és először vizsgálja meg szisztematikusan, hogyan értelmezik az elszámoltathatóságot a titkos világon belül. A könyv a brit hírszerzés jelenlegi és volt szakembereivel készített új interjúkon, valamint az Egyesült Királyság hírszerzési gépezetének teljesítményére és ellenőrzésére vonatkozó átfogó kutatáson alapul. Az eredmény az első részletes elemzés arról, hogy a hírszerzési szakemberek hogyan látják szerepüket, mi tartja őket becsületesnek, és milyen mértékben befolyásolják munkájukat a külső felügyelők.

A könyv a felügyeletre való hagyományos összpontosításon túlmutatva azt vizsgálja, hogyan működik az elszámoltathatóság e szervezetek mindennapjaiban, és figyelembe veszi a technológiai és társadalmi változások - például a mesterséges intelligencia és a közösségi média - hatását.

Az Egyesült Királyság hasznos esettanulmány, mivel fontos szereplője a globális hírszerzésnek, és olyan anyagokat gyűjt, amelyek segítenek a globális döntések meghozatalában olyan kérdésekben, mint a nukleáris fegyverek elterjedése, a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés és a nemzetközi humanitárius jog megsértése. Másfelől az Egyesült Királyság jelentős mértékben hozzájárult a 2003-as iraki háborúhoz vezető hírszerzési hibákhoz, és ügynökségei bűnrészesek voltak a terrorizmussal gyanúsítottak kínzásának és "kiadatásának" széles körben megkérdőjelezett amerikai gyakorlatában. A brit ügynökségek az említett akciók óta nagyobb ellenőrzés alá kerültek, de egyértelmű, hogy a problémák továbbra is fennállnak. A könyv egy sor javítási javaslattal zárul, többek között hírszerzési etikai bizottságok létrehozásával, amelyek lehetővé tennék a nyilvánosság számára, hogy nagyobb beleszólást kapjon a hírszerzési döntésekbe.

A könyvben vizsgált kérdések fontos következményekkel járnak a kutatók, a hírszerzési szakemberek, a felügyelők és a nyilvánosság számára, amikor a hírszerzési gyakorlat megértéséről és vizsgálatáról van szó.