Értékelés:

Charlotte Riley tiszteletesnő önéletrajza lebilincselő és jól megalapozott elbeszélés, amely írói stílusával és mélységével magával ragadja az olvasót. A könyv személyes hangot üt meg azokkal az olvasókkal, akik kapcsolatban állnak az említett témákkal és helyszínekkel.
Előnyök:Magával ragadó írói stílus, jól kutatott, hatékonyan ragadja meg a humort és a személyiséget, személyes szinten kapcsolódik az olvasókhoz, és az elejétől a végéig leköti a közönséget.
Hátrányok:Néhány olvasó számára kihívást jelenthetnek a hosszú mondatok; ez azonban a korabeli írásmódnak tulajdonítható.
(2 olvasói vélemény alapján)
Mysterious Life and Calling: From Slavery to Ministry in South Carolina
Charlotte Levy Riley prédikátor, tanárnő és postamesterasszony rabszolgának született, de a felszabadulás után népszerű evangélistává vált. Bár az északi államokban prédikáló fekete nők több XIX. századi beszámolója is ismert, ez az első felfedezés egy ilyen emlékiratról a déli államokban.
Az 1839-ben a dél-karolinai Charlestonban született Riley-t a feketék írástudását tiltó törvények ellenére megtanították olvasni, írni és varrni. Presbiteriánusnak nevelkedett, de tizennégy éves korában áttért az afrikai metodista episzkopális (AME) egyházba, amelynek eksztatikus istentiszteletét magáévá tette, és saját spirituális látomásai vezették. Emlékiratai sok szempontból revelatívak, többek között a városi Charlestonban a felszabadulás előtt és után élt életéről, a többfajtájú ébredéseken prédikátorként végzett munkájáról, az afroamerikai köztisztviselők felemelkedéséről a rekonstrukciós korszakban, valamint a képzéséről és fejlődéséről egy patriarchális egyházban, mint engedélyezett női lelkésznő.
Crystal J. Lucky, aki az ohiói Wilberforce Egyetem könyvtári archívumában fedezte fel Riley elfeledett könyvét, bevezetést és jegyzeteket ad a kisbabonázás előtti korszak, valamint a polgárháború és a rekonstrukció alatti eseményekről, társadalomról és vallási gyakorlatról, és az Egy titokzatos élet és hivatás című könyvet más spirituális önéletrajzok és rabszolganarratívák kontextusába helyezi.”.